Felvidéki szlovák–magyar együttműködés

Ódor Lajos, a szlovák nemzeti bank aligazgatója személyében magyar ember lett Szlovákia kormányfője, Zuzana Čaputova államelnök asszony ugyanis a magyar közgazdászt nevezte ki a technokrata kormány élére.

A pozsonyi kinevezés akár történelmi mérföldkőnek is tekinthető, először kerül magyar ember nemcsak Szlovákia kormánya élére, hanem bármely Trianoni utódállam élére, még ha csak ideiglenes jelleggel is. Szeptemberben ugyanis előrehozott választások lesznek Felvidéken, a magyar nemzetiségű kormányfő megbízatása addig szól. A szakmai rátermettség számított, nem a nemzetiség. Ódor Lajos Szlovákia legmagyarabb településéről, Komáromról származik, iskoláit is ott folytatta, érettségiig végig anyanyelvén, magyarul, s csupán az egyetemi tanulmányait végezte szlovákul.

Čaputova személyes nyitottságáról lenne szó, vagy a tágabb szlovák társadalom kerekedne felül a görcsös magyarellenességén? Vagy inkább gesztus a felvidéki magyarság irányába, mintegy gyógyír annak korábbi politikai kudarcaira? A hétfőn beiktatott szlovák szakértői kormányban ugyanis több a magyar, mint a pozsonyi parlamentben. Ódor Lajos mellett két további magyar került a pénzügyminisztérium, illetve a beruházási, regionális fejlesztési és informatizációs tárca élére: Horváth Mihály és Balík Péter.

2019-ben a szlovákiai magyarság képviselet nélkül maradt az Európai Parlamentben, egyetlen magyar párt sem érte el az 5%-os bejutási küszöböt. 2020-ban belföldön is politikai képviselet nélkül maradt, egyetlen magyar párt sem jutott be a pozsonyi országgyűlésbe. Mindkétszer a kudarcot a megosztottság okozta, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Híd-Most vegyes magyar–szlovák párt képtelen volt összefogni, külön-külön indult a választásokon, a magyarság pedig két szék között a padlóra esett. Holott az összes határon túli magyar közösség közül a felvidékiek esélyei a legjobbak, s nemcsak életszínvonal szempontjából. Szlovákiában a magyarság aránya ugyan 8%-ra csökkent az összlakosságon belül a rendszerváltás környéki 11%-ról, de még így is nagyobb, mint a romániai magyarság 6%-os vagy a szerbiai magyarság 3%-os országos aránya, a kárpátaljaiak jócskán 1% alatti országos arányát nem is említve. Az 5%-os küszöb átlépése tehát elvileg éppen a szlovákiai nemzettársaknak lenne a legkönnyebb.

A sorozatos kudarcok kijózanították a felvidéki magyar politikusokat, félretették személyes ellentéteiket, jelentős gárdacsere zajlott le a vezetésben, s Szövetség néven egyesültek. Nagyot is arattak a tavaly őszi helyhatósági választásokon, első helyen végeztek országos szinten, megelőzve az összes szlovákiai pártot. Több mint félmillió felnőtt szavazott a Szövetségre, lényegesen többen, mint az elsődleges (422 ezer) és másodlagos (34 ezer) magyar nemzetiségűek együttes száma, amelyben a kiskorúak is benne vannak! Tavaly ugyanis Szlovákiában bevezették a második nemzetiség kategóriát is a népszámlálással. Vagyis bárki még egy nemzetiséget is bejelölhetett az elsődleges mellett. Vagyis jelentős számú szlovák is a magyar pártra szavazott, a magyarság iránti nyitottság nemcsak az államelnök asszonyra korlátozódik. Remélhetőleg az eddig nem politizáló Ódor Lajos kormányfői teljesítménye serkentő lesz a Szövetség számára a szeptemberi választáson.