Földrengés

Ha így haladunk, lassan hozzá kell szoknunk a földrengésekhez.

Kedden este, 2023. június 6-án kb. 20.26 órakor (meg néhány másodperckor) szinte mindenki által érzett földrengés rázta meg Aradot és környékét. A jelenséget, mondják a szakemberek, egészen Kolozsvárig (légvonalban is mintegy kétszáz kilométer), meg pláne Bihar, Szatmár, Szilágy megyéig, meg, a román–magyar határ túloldalán (pl. Békésben stb.) is lehetett érzékelni.

Mi itt, Arad megyében mindeddig abban a boldog tudatban éltünk, hogy bizonyos természeti katasztrófák – mondjuk a földrengés – nem fenyegetnek bennünket.

Jó, időnként árvizek sújtanak, mint napjainkban is a megye bizonyos vidékein. E sorok összeállítója átélte az 1970-est, s a napokban az arad-mikelakai római katolikus templom előterében némi meglepetéssel fedezte fel a táblát, miszerint az 1932-es Maros-áradáskor kb. mellbimbójáig érő vízszintet mértek. Borzalmas elképzelni is.

Most azonban a földrengésekről van szó.

Ami „a földfelszín egy darabjának hirtelen bekövetkező és néha katasztrofális következményekkel járó mozgása. Általában a földkéregben felgyülemlett energia felszabadulásakor keletkező lökéshullámok, melyek a keletkezési pontból – a földrengés hipocentrumából – gömbhéjszerűen terjednek minden irányba. A hipocentrum felszínre vonatkozó merőleges vetülete az epicentrum” – idézek a magyar nyelvű, minden elismerést megérdemlő, profi szintű Wikipédiáról. Aki érti, érti.

Amiből azonban nem tűnik ki, hogyan, mikor, hol robbannak ki a földrengések, bár az ilyen adatok kulcsfontosságúak lehetnének.

Az elmélet viszonylag tiszta, a gyakorlat homályosabb; a legnagyobb tudósok sem képesek pontosan megállapítani, jelezni a közeli vagy távolabbi jövő fejleményeit.

Ma még ehhez az emberiség nem érett meg.

Ami tény: Románia nyugati részén, közelebbről Aradon és környékén az eddig bizonyíthatóan, tudományosan regisztrált legnagyobb, 5,2-es erősségű földrengést észleltek. (Hogy mi lehetett korábban, a tudományosan nem rögzített korszakban, nem tudni.)

Az eddigi legnagyobb, leggyakoribb romániai földrengések Vrancea, a Keleti-Kárpátok környékéről indultak ki (emlékezzünk az 1970-es katasztrofális, ezernél több halottal járó földrengésre).

Manapság megváltozna-e a tendencia?

***

Napjainkban többnyire a Richter skála szerint rögzítjük, értékeljük a földrengéseket.

Az alapvető elveket Charles Richter amerikai (USA, 1900–1985) szeizmológus 1935-ben tette közzé.

Eszerint 4,0–4,9 rengéskor a csillárok kilengenek, morajlás hallatszik, károk csak ritkán keletkeznek – évente 6200 eset.

5,0–5,9, közepes rengésekkor a szerkezetileg gyenge épületekben komoly károk is keletkezhetnek – évente 800. A jelenlegi romániai, Arad-közeli földrengés ebbe a kategóriába sorolható.

A Facebookon számos fotó, kommentár jelent meg – mindjárt tegnapelőtt este fél kilenc után – az aradi (és környéki), június 6-i földrengéssel kapcsolatban.

A jövő kutatója ezekből táplálkozhat.