Fölöttébb borús kilátások

Jóllehet szárazföldi harcok nem voltak, és a légi csapások is elkerülték, az orosz agresszió jelentős kihívást jelent Kárpátalja számára és az ottani magyarságnak egyaránt. Az etnikai arányok mindenképpen megfordulnak a magyarság kárára. Akárcsak a Vajdaságban negyed évszázaddal ezelőtt.

Kárpátalja 1,25 milliós lakosságából mintegy 160 000 magyar nemzetiségű, legalábbis az ezredforduló táján. Függetlensége 1991-es elnyerése óta Ukrajna egyetlen egy népszámlálást tartott, 2001-ben, az azóta eltelt több mint húsz év alatt a helyzet bizonyára változott. A magyarság reális számát inkább 130 000 körülire becsülik a budapesti szakértők, legalábbis az Ukrajna elleni orosz invázió előtt. A kivándorlás – mindenekelőtt Magyarországra, kisebb mértékben más EU-s tagországba – régóta jelentős. Európai viszonylatban Ukrajna ugyanis szegény ország, alacsony az életszínvonal, az átlagjövedelem a magyarországi vagy romániai szint egyharmada, maximum fele, a jobb életre vágyók számára a kivándorlás tehát jelentős húzóerő. Főleg, hogy a külhoni magyarok könnyített honosítása révén 2011 után az ottani magyarság tömegesen vette fel a magyar állampolgárságot. A Krím-félszigetet és a Donbasz térséget célzó első, 2014-es orosz fegyveres támadás a kivándorlás felerősödését eredményezte, mindenekelőtt a katonakorú fiatal férfiak körében. Ukrajnában ugyanis sorkötelezettség van érvényben, s 2014 óta minden katonai egységet felváltva a donbaszi frontvonalra küldtek hosszabb-rövidebb időre, ahol az alacsony intenzitású összecsapások azóta sem szűntek meg. Ami Ukrajna számára jelentős előnyt hozott, az ukrán hadsereg mostani meglepően erős ellenálló képessége és harci felkészültsége nagymértékben az utóbbi 8 évben a Donbaszban szerzett tapasztalaton alapul. Az érintettek számára viszont ez távolról sem volt felemelő, a sorkatonaság még az ukránok között sem örvendett általános népszerűségnek, a nemzeti kisebbségek körében pedig még kevésbé.

Az előzőnél összehasonlíthatatlanul nagyobb, február 24-én elindított újabb orosz invázió felfokozza mindezt, Ukrajna immár nemcsak a huszonéves katonakorúakra, hanem a teljes, 18 és 60 év közötti férfi lakosságra számít potenciális haderőként. Hatóságilag elrendelt mozgósításra eddig nem volt szükség, amikor a besorozási központoknál hosszú sorokban kígyóznak az önkéntesek, köztük több mint 65 000 olyan ukrán állampolgár, aki az EU-ból tért haza e célból! Damoklesz kardja azonban továbbra is ott lebeg, a hadi helyzet romlásával Kijev általános besorolást rendelhet el.

Az orosz támadás óriási menekültáradatot indított el, eddig több mint 11 millióan kényszerültek elmenni, ami a legnagyobb menekülési hullám Európában 1945 óta. Közülük több mint 4 millióan külföldre – főleg Lengyelországba – menekültek, több mint 7 millió pedig országon belül. Az Ukrajnán belüli menekülés iránya pedig egyértelmű: a harcok pusztította délről és keletről az egyelőre békés nyugati régiókba. Az 1,25 milliós Kárpátaljára, Ukrajna legnyugatibb megyéjébe eddig több mint félmillió menekült érkezett, s a folyamat borítékolhatóan felerősödik az orosz hadsereg további támadásai révén. A menekültek közül sokan maradnak, főleg azok, akiknek az orosz pusztítások nyomán nincs hova hazatérjenek, mert lakásuk, megélhetésük odaveszett.

Precedens volt már rá, az 1990-es években a Vajdaságban hasonló folyamat zajlott. A Jugoszlávia szétesését övező háborúk során a Vajdaságban nem voltak harcok, a magyarok mégis tömegesen menekültek Magyarországra, főleg azok a családok, melyek fiai éppen besorozási korúak voltak, s akiket Horvátországba, Boszniába vagy Koszovóba küldhettek harcolni. A besorozás réme ott is jelentős volt, inkább elvándoroltak, noha akkoriban Magyarországon az életszínvonal valamivel alacsonyabb volt, mint a Vajdaságban. A távozó magyarok helyére pedig Horvátországból, Boszniából, és Koszovóból kiűzött szerbeket telepítettek, ami gyökeresen megváltoztatta a Délvidék etnikai arculatát. A szerbek száma jelentősen növekedett, miközben a magyaroké 450 ezerről 250 ezerre csökkent. Minden jel arra utal, hogy Kárpátalja is hasonló helyzetbe került, Putyin fegyveres agressziója sodorta abba. Félő, hogy az oroszok ezt tovább fokozzák: mészárlásaik és pusztításaik nyomán még több ukrán menekült érkezik, a magyarok pedig még nagyobb számban menekülnek a biztonságos és sokkal jobb életkörülményeket biztosító anyaországba.