Főnix madár

Sorozatos kudarcok után kisüt a nap a felvidéki magyarság számára, a hétvégi helyhatósági választásokon a Szövetség elnevezésű magyar alakulat nagy sikert aratott. A tavaly alakult Szövetség a legtöbb szavazatot kapta országos szinten, megelőzve az összes többi szlovákiai pártot. 222 polgármesteri tisztséget szerzett saját színeiben, illetve további 263-t koalícióban más pártokkal. A megyei tanácsosok száma 54-re növekedett a korábbi 42-ről. Forró Krisztián pártelnök jogosan büszke az eredményekre, és bizakodóan tekint a jövőre. A felvidéki magyar politika Főnix madárként éledt újra.

2019-ben a szlovákiai magyarság képviselet nélkül maradt az Európai Parlamentben, egyetlen magyar párt sem érte el az 5%-os bejutási küszöböt. Egy évvel később a mélyrepülés folytatódott, a felvidéki magyarság belföldön is politikai képviselet nélkül maradt, egyetlen magyar párt sem jutott be a pozsonyi országgyűlésbe. Mindkét esetben a kudarcot a megosztottság váltotta ki, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Híd-Most vegyes magyar–szlovák párt képtelen volt összefogni, külön-külön indult a választásokon, a magyarság pedig két szék között a padlóra pottyant. A sorozatos kudarcok kijózanították a felvidéki magyar politikusokat, félretették személyes ellentéteiket, jelentős gárdacsere zajlott le a vezetésben, s tavaly Szövetség néven egyesültek. Sőt, egy harmadik, kisebb magyar pártot, a Magyar Fórumot is bevették a koalícióba, ráadásul annak vezetőjét, Forró Krisztiánt választották meg a Szövetség élére.

Az összefogás meghozta a gyümölcsét, a folyamatosan gyengülő tendencia megfordult, a felvidéki magyarság ismét komoly politikai tényezővé vált. Ami nemcsak a magyarság politikai helyzetére, hanem az egész felvidéki magyar társadalomra vonatkozik. A magyarság száma ott is fogy, a népszámlálások folyamatosan kevesebb magyart mutatnak ki, évtizedről évtizedre. Hogy mekkora a csökkenés mértéke és a felvidéki magyarság pontos száma, azt a tavalyi népszámlálás nem tisztázta, éppen ellenkezőleg, megnehezítette. Akkor 422 ezer magyart regisztráltak hivatalosan, akik az ország lakosságának 7,8%-t teszik ki, legalábbis annyian jelölték a magyart elsődleges nemzetiségnek. Tavaly ugyanis Szlovákiában bevezették a második nemzetiség kategóriáját is a népszámlálással. Vagyis bárki még egy nemzetiséget is bejelölhetett az elsődleges mellett. Ezen kategóriába vélhetően főleg a vegyes családokból származók, kétnyelvű személyek jelöltek be valamilyen más nemzeti köteléket is. 306 ezren éltek a lehetőséggel Szlovákiában, vagyis az összlakosság 5,6%-a. Közülük 89 ezren a romát/cigányt jelölték második nemzetiségnek, 56 ezren a szlovákot, mintegy 40 ezren a rutént/ukránt és 34 ezren a magyart. Ha ezen, 34 ezres másodnemzetiségű magyart hozzáadjuk a 422 ezerhez, akkor a Felvidéken 456 ezerre emelkedik a magukat elődlegesen, vagy másodlagosan magyar nemzetiségűnek vallók száma. Ami szinte azonos a tíz évvel korábban regisztrált 458 ezerrel. Hosszabb távlatból azonban a veszteség még így is jelentős, nem sokkal a rendszerváltás után, 1991-ben még 567 ezer magyart írtak össze, akik a Felvidék akkori összlakosságának 10,8%-t tették ki.

A második nemzetiség bevezetése váratlan helyzet elé alította a felvidéki magyar politikát és közéletet. A sajtóban számos cikkben tárgyalták a kérdést, leginkább az a hozzáállás körvonalazódik, hogy a két csoportot együtt kell kezelni, „ők is a mieink”. Végül is 34 ezren fontosnak tartották magyar identitásuk bejelölését, s ezáltal a magyarsághoz való kötődésüket kifejezni, még ha csak másodlagosan is, a magyarság tehát nem utasíthatja el őket. Ellenben olyan véleményekkel is találkozni, mely szerint a felvidéki magyarság valós száma inkább 400 körüli, tekintettel a romákra/cigányokra, akik a magyarság és a szlovákság eredményeihez is besegítettek. A hétvégi helyhatósági választások eredményei egyértelműen az elsődleges és másodlagos magyarok együttes számítása mellett szólnak. A szombati választásokon több, mint félmillió felnőtt szavazott a Szövetségre, lényegesen többen, mint az elsődleges és másodlagos magyar nemzetiségűek együttes száma, amelyben a kiskorúak is benne vannak.

A felvidéki magyarság életereje, létszáma és politikai potenciálja továbbra is jelentős. Jelentősebb, mint ahogy a pesszimizmusra oly hajlamos nemzetünk gondolná vagy, ahogy a számok kimutatják. A nagy kérdés az összefogás, együttes erővel a szlovákiai magyarok is sikereket érnek el, egymással acsarkodva pedig csak kudarcokat. Az előző évek keserű tapasztalata alapján a felvidéki nemzettársak is megértették, hogy kisebbségben a széthúzás túl nagy luxus, drágán megfizetnek érte.