A nyár óta az ukrán hadistratégia az orosz energiaiparra mért csapásokra összpontosít, számos tárolót, vegyipari központokat, illetve 4 export-kikötőt és kőolajvezetékek elosztó-csomópontjait ért dróntámadás. A legjelentősebb csapásokat azonban az olajfinomítókra mérték, szeptember végéig immár 20-at károsítottak meg Oroszországban a 38-ból. Egy hónappal korábban csak 6 orosz olajfinomítót ért hasonló csapás. Sőt, egyes finomítókra az ukránok többször is lecsaptak, 5 közülük véglegesen leállt, a többieknél pedig javítási munkálatok zajlanak. Egyre nehezebben, mivel a szankciók miatt nem juthatnak nyugati alkatrészekhez – az orosz energiaipart megkaparintó, csontvelőig korrupt oligarchák ugyanis nyugati technológiával korszerűsítették azokat az Ukrajna elleni agresszió előtti években. Az egyre jelentősebb és merészebb csapásokat a „magyar” jelzésű kárpátaljai Robert Brovdi drónjai mérik az oroszokra. Brovdi ’magyar madarai’ 1600-2000 kilométeres mélységbe hatolnak be Oroszország területére, elérik annak egész európai részét, sőt, még az Urálon túl is lecsaptak, és egyre nagyobb károkat okoznak az oroszok első számú bevételforrásának. Ennek nyomán Oroszország feldolgozó kapacitása közel 40%-kal esett vissza szeptember végére, a károk összértéke meghaladta az egymilliárd dollárt. Az ellátási nehézségek folyamatosan szaporodnak, az üzemanyag-hiány egyre nagyobb, és immár az exportnál is visszaesés tapasztalható. Oroszország betiltotta a benzinexportot, sőt, a belföldi szükséglet fedezésére immár importra készül Kínából! Az oroszok diszkont áron adják el a kínaiaknak a nyersolajat, majd drágán visszavásárolják a feldolgozott benzint, a feltételeket ugyanis Kína szabja meg egyoldalúan, könyörtelenül kihasználva az oroszok kiszolgáltatottságát.
Korszakos változás, a néhány ezer dollárba kerülő olcsó drónok roppant hatékonyak, jelentős károkat okoznak az oroszoknak, bevetésük ráadásul nem jár emberveszteséggel ukrán oldalon. Ukrajna a háború elején még csak kevés török drónnal rendelkezett, mára viszont kifejlesztette sajátjait, és milliós nagyságban gyártja. Valószínűleg csak Izrael rendelkezik fejlettebb dróntechnológiával, a többi ország – az iráni licenszre szoruló Oroszország és valamennyi NATO-tagország, beleértve az USA-t – csak tanulhat Ukrajnától. Az amerikaiak nem tesztelték éles bevetésben drónjaikat, mint az izraeliek és ukránok. Mindez Brovdi nevéhez fűződik, aki három éve még személyesen készítette el az első drónokat, majd szakértők bevonásával folyamatosan továbbfejlesztette, sorozatgyártásuk után pedig valós haderővé változtatta. Zelenszkíj belátta az új katonai eszköz fontosságát, júniusban külön fegyvernembe vonta az összes ember nélküli repülő-részleget, melynek fő parancsnokának Brovdit nevezte ki. A drónokat továbbra is ’magyar madaraknak’ nevezik az ukrán hadseregben, átvéve „atyjuk” elnevezését. Brovdi mondhatni, forradalmasította a hadviselést, emberek helyett könnyen helyettesíthető olcsó gépeket küld harcba az ellenség hátországába, melyekkel elvágja Oroszország energetikai vérkeringését.
Mondani sem kell, hogy a kárpátaljai parancsnokot hősnek tekintik Ukrajnában, Lengyelországban, a balti államokban és Skandináviában pedig leleményességét és találékonyságát méltatják. A háború végén a NATO-ban alighanem kapkodnak majd érte, beosztottjai már most is szaktanácsokkal látják el az e téren jelentősen lemaradt NATO-tagországok hadseregeit. Románia közös dróngyártásba kezd Ukrajnával, meglovagolva utóbbi óriási technológiai fölényét. Az EU 2 milliárd euróval támogatja Brovdi drónseregének bővítését. Budapest viszont megtiltotta belépését Magyarországra, miután a ’magyar madárkák’ csapásokat mértek a Barátság kőolajvezetékre.
Alighanem további csapások várhatók, az oroszoknak termelő két belarusz olajfinomító ugyanis azon kapja a nyersanyagot. Ráadásul Trump is zöld jelzést adott Kijevnek az orosz energetikai infrastruktúra megtámadására, sőt, hosszú hatótávú Tomahawk rakétákkal és érzékeny katonai információkkal támogatja Ukrajnát, hogy minél mélyebben lecsaphasson Oroszország területén. Az ukránok valószínűleg fegyvergyárakra és katonai központokra is lecsapnak, de aligha nehéz megtippelni, hogy melyek lesznek az elsődleges célpontok, miután Trump kikelt az európaiak ellen, mert továbbra is orosz energiát vásárolnak, közvetlenül vagy közvetve!
Hozzászólások(1 db)
CH. A. küldte be 2025. 10. 03., p – 12:16 időpontban
Itt az egész cikk cenzurázatlanul, eredeti formájában
Magyar fordulat az ukrajnai háborúban
Fordulóponthoz jutott a háború? Trump személyes frusztrációjából fakadó szemlélet-változás mellett más jelentős fejlemény is fordulópontnak tekinthető: a magyar tényező.
A nyár óta az ukrán hadistratégia az orosz energiaiparra mért csapásokra összpontosít, számos tárolót, vegyipari központokat, illetve 4 export-kikötőt és kőolajvezetékek elosztó-csomópontjait ért dróntámadás, A legjelentősebb csapásokat azonban az olajfinomítókra mérték, szeptember végéig immár 20 károsítottak meg Oroszországban a 38-ból. Egy hónappal korábban csak 6 orosz olajfinomítót ért hasonló csapás. Sőt, egyes finomítókra az ukránok többször is lecsaptak, 5 közülük véglegesen leállt, a többieknél pedig javítási munkálatok zajlanak. Egyre nehezebben, mivel a szankciók miatt nem juthatnak nyugati alkatrészekhez – az orosz energiaipart megkaparintó, csontvelőig korrupt oligarchák ugyanis nyugati technológiával korszerűsítették azokat az Ukrajna elleni agresszió előtti években. Az egyre jelentősebb és merészebb csapásokat a „magyar” jelzésű kárpátaljai Bródi Róbert drónjai mérik az oroszokra. Bródi „magyar madarai” 1600-2000 kilométeres mélységbe hatolnak be Oroszország területére, elérik annak egész európai részét, sőt, még az Urálon túl is lecsaptak és egyre nagyobb károkat okoznak az oroszok első számú bevételforrásának. Ennek nyomán Oroszország feldolgozó kapacitása közel 40%-al esett vissza szeptember végére, a károk összértéke meghaladta az egymilliárd dollárt, az ellátási nehézségek folyamatosan szaporodnak, az üzemanyag-hiány egyre nagyobb és immár az exportnál is visszaesés tapasztalható. Oroszország betiltotta a benzin-exportot, sőt, a belföldi szükséglet fedezésére immár importra készül Kínából! Vagyis az oroszok diszkont áron adják el a kínaiaknak a nyersolajat, majd drágán visszavásárolják a feldolgozott benzint, a feltételeket ugyanis Kína szabja meg egyoldalúan könyörtelenül kihasználva az oroszok kiszolgáltatottságát.
Korszakos változás, a néhány ezer dollárba kerülő olcsó drónok roppant hatékonyak, jelentős károkat okoznak az oroszoknak, bevetésük ráadásul nem jár emberveszteséggel ukrán oldalon. Ukrajna a háború elején még csak kevés török Bajraktar drónnal rendelkezett, mára viszont kifejlesztette sajátjait és milliós nagyságban gyártja. Valószínűleg csak Izrael rendelkezik fejlettebb drón-technológiával, a többi ország – az iráni liszenszre szoruló Oroszország és valamennyi NATO tagország, beleértve az USA-t – csak tanulhatnak Ukrajnától. Az amerikaiak nem tesztelték éles bevetésbe drónjaikat, mint az izraeliek és ukránok.
Mindez pedig Bródi nevéhez fűződik, aki három éve még személyesen készítette el az első drónokat, szakértők bevonásával folyamatosan továbbfejlesztette, sorozatgyártásuk után pedig valós haderővé változtatta. Zelenszkíj belátta az új katonai eszköz fontosságát, júniusban külön fegyvernembe vonta az összes ember nélküli repülő-részleget, melynek fő parancsnokának természetesen Bródit nevezte ki. A drónokat továbbra is „magyar madaraknak” nevezik az ukrán hadseregben, átvéve „atyjuk” elnevezését, aki gyakran a magyar 56-os hősök híres „ruszkik haza” magyar nyelvű szöveggel zárja bejegyzéseit a közösségi médiában. A magyar észjárás mondhatni, hogy forradalmasította a hadviselést, emberek helyett könnyen helyettesíthető olcsó gépeket küld harcba az ellenség hátországába, melyekkel elvágja Oroszország energetikai vérkeringését – szöges ellentétben a saját katonáit tömegesen vágóhídra irányító orosz örök-stratégiával.
Mondani sem kell, hogy a kárpátaljai parancsnokot hősnek tekintik Ukrajnában, Lengyelországban, a balti államokban és Skandináviában pedig a magyar leleményességet és találékonyságot méltatják. A háború végén a NATO-ban alighanem kapkodnak a magyar szakemberért, beosztottjai már most is szaktanácsokkal látják el az e téren jelentősen lemaradt NATO-tagországok hadseregeiket, Románia pedig közös dróngyártásba kezd Ukrajnával, meglovagolva utóbbi óriási technológiai fölényét. Az EU 2 milliárd euróval támogatja Bródi drón-seregének bővítését, Budapest viszont megtiltotta belépését Magyarországra, miután a magyar madárkák csapásokat mértek a Barátság kőolajvezetékre.
Alighanem további csapások várhatók, az oroszoknak termelő két belorusz olajfinomító ugyanis azon kapja a nyersanyagot. Ráadásul a Putyin konok vérengzései miatt alaposan felbőszült Trump is zöld jelzést adott Kijevnek az orosz energetikai infrastruktúra megtámadására, sőt, hosszú hatótávú Tomahawk rakétákkal és érzékeny katonai információkkal támogatja Ukrajnát, hogy minél mélyebben lecsaphasson Oroszország területén. Szibéria és a távol-kelet például túl esik a „magyar madárkák” repülőtávolságán, legalábbis egyelőre. Az ukránok valószínűleg fegyvergyárakra és katonai központokra is lecsapnak azokkal, de aligha nehéz megtippelni, hogy melyek lesznek az elsődleges célpontok, miután Trump kikelt az európaiak ellen, mert továbbra is orosz energiát vásárolnak, közvetlenül vagy közvetve!
Chirmiciu András