Gáz, mint fegyver

Európa súlyos energetikai válsággal szembesül, legalábbis rövid távon, miután a Gazprom orosz állami óriás bejelentette, hogy felfüggesztette a földgáz szállítását Lengyelországnak és Bulgáriának, amennyiben azok nem hajlandók rubelben fizetni. Pontosabban a Gazprombank számlájára fizetni az eurót, amit utóbbi rubelre vált át.

A gázcsap elzárása nyomán a földgáz nemzetközi ára közel negyeddel növekedett, a rubel megerősödött, s az EU energetikai ellátása megkérdőjeleződött, Brüsszel és Athén nyilatkozatai ellenére. Előbbi ugyanis közös EU-s választ ígért az orosz gázfegyver-bevetés elhárítására, utóbbi pedig segítséget a hoppon maradt Szófiának. A Kreml energetikai hadosztályának tartott Gazprom keddi lépése ugyanis Bulgáriát sokkal érzékenyebben érinti, mint Lengyelországot.

Varsó már évekkel ezelőtt, pontosabban 2016-ban kidolgozta az alternatívát az orosz gázra. Gdansk kikötőinél nagyméretű felújítást hajtottak végre a folyósított cseppgáz fogadására, illetve továbbszállítására. Egyelőre csak kisebb mennyiségű folyósított cseppgáz érkezett Európába, az alternatíva viszont működőképes, ráadásul a lengyelek jelentős tartalékokat is felhalmoztak. A szomszédos Litvániában a hasonló korszerűsítés egy évvel korábban, 2015-ben ért véget Klaipeda kikötőnél, s márciusban a balti ország – az EU-ban elsőként – teljesen beszüntette az orosz földgáz vásárlását. Sőt, a litván kikötő akkora befogadó kapacitással rendelkezik, hogy nemcsak Litvánia, hanem Lettország és Észtország teljes energiaellátását biztosítani képes.

Bulgária azonban sokkal kiszolgáltatottabb helyzetben van, mivel nem készült el a folyósított cseppgáz befogadására szükséges korszerűsítés Burgasz kikötőjénél, melyet a lengyelek évek óta szorgalmaznak. Bulgáriát tehát csupasz hátsóval találta az orosz lépés, sőt, Szerbia, Magyarország és Ausztria gázellátását is veszélybe sodorhatja, noha Szerbia semmilyen oroszellenes szankciót sem vezetett be, Magyarország és Ausztria pedig rubelben, azaz a Gazprombank számláján keresztül fizet. Mindhárman a Bulgárián áthaladó vezetéken jutnak orosz földgázhoz, s Moszkva leszögezte, hogy teljesen lezárja a gázszállítást, amennyiben a bolgárok megcsapolják a vezetéket. A bolgár kormány bejelentette, hogy nem szándékszik megcsapolni a vezetéket, Szerbia, Magyarország és Ausztria ellátása zavartalan marad a Bulgárián áthaladó vezetéken. Bulgária a szomszédos Görögország segítségére számít, Athén be is jelentette ezen szándékát, noha kérdéses, hogy ezt hogyan oldják meg konkrétan, a két ország közötti nagyméretű vezeték csak a nyárra készül el.

Bulgária – és a Balkán – azonban nemcsak földgáz, hanem a kőolaj terén is sebezhető. A kőolaj oroszlánrésze szintén Oroszországból jön, s a Burgasz kikötővárosban működő olajfinomító – amúgy a Balkán legnagyobb finomítója – pedig az orosz Lukoil tulajdonába került. Ami akár komoly problémákat okozhat több balkáni ország benzinellátásánál.

Németország keleti részén – beleértve Berlint – nem lesznek ellátási problémák, noha azok is orosz kőolajat használnak. Lengyelország ugyanis felajánlotta, hogy Gdanskon keresztül más forrásból származó kőolajjal látják el a Schwedt és Leuna városokban üzemelő finomítókat, ha azok orosz nyersanyag nélkül maradnának.

Az orosz gáz- és olajfegyver bevetése komoly problémát okozhat az EU-nak, legalábbis azon országoknak, melyek tudatosan az orosz nyersanyagra rendezkedtek be. A Varsóból és Washingtonból jövő számtalan figyelmeztetés ellenére! Lengyelország már régóta szorgalmazza az alternatív energiaforrásokra való átállást, és sikerült Washingtont is rávenni elképzelése felkarolására. Trump elnök például fölöttébb durván kritizálta a nyugat-európaiakat (főleg Németországot) az orosz energiafüggősségért, utóbbiak viszont folytatták az északi áramlat építését, Brüsszel és a nyugat-európai sajtó pedig patásördögként festette le Trumpot. Ezáltal Nyugat-Európa – Berlinnel az élen – Putyin hasznos idiótájává vált, komoly zsarolási eszközt adva a Kreml urának kezébe.