Gázfegyver

Súlyos energetikai válság körvonalazódik, Európának fel kell készülnie, hogy a télen az oroszok teljesen elzárják a gázcsapot, figyelmeztetett a nemzetközi energiaügynökség vezetője. Brüsszelből hasonló vészharangkongatást hallani Frans Timmermans, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke révén. Németországban még súlyosabb a helyzet, a berlini kormány csütörtökön a földgázellátási válsághelyzet második, riasztási fokozatát hirdette ki, miután az oroszok jóformán felére csökkentették az Északi Áramlat–1 vezetéken közvetlenül Németországba szállított földgáz mennyiségét. Nem sokkal korábban, különböző okokból Moszkva teljesen leállította a Lengyelországba, Bulgáriába, Hollandiába, Dániába és Finnországba irányuló földgázszállítást.

Oroszország ugyanis fegyverként használja az energiát. Finnország felé akkor zárta el a gázcsapot, amikor a skandináv ország bejelentette NATO-csatlakozási szándékát, Bulgária akkor maradt orosz földgáz nélkül, amikor nem volt hajlandó rubelben fizetni, kitartván a szerződésben rögzített euró mellett. Lengyelország Ukrajna első számú védőügyvédje a nemzetközi porondon, illetve az Oroszország elleni keményvonalas fellépés első számú szorgalmazója. Szöges ellentétben Berlinnel, Varsó mégsem bánja az orosz gázcsap elzárását, sőt, saját maga mondott volna le róla. Lengyelország ugyanis az Oroszországgal való gazdasági kapcsolatok teljes megszüntetését szorgalmazza, Brüsszelben viszont nem támogatják az elképzelést. Akárcsak a baltiak, a lengyelek is felkészültek az orosz gázcsap lezárására, s kiépítették az alternatívát. Litvánia 2015-ben, Lengyelország 2016-ban, Horvátország pedig tavaly fejezte be Klaipeda, Gdansk, illetve Fiume kikötőinek nagyméretű felújítását a folyósított cseppgáz fogadására, illetve továbbszállítására Csehország, Szlovákia, Magyarország és Ausztria felé. Litvánia már tavaly sem hosszabbította meg a szerződést a Gazprommal, az idei tél volt az első, amikor nem vásároltak orosz gázt. Óriási teljesítmény, függetlenségének 1991-es visszanyerésekor Litvánia még 100%-ban Oroszországból fedezte földgáz-szükségletét, harminc évvel később pefig már 0%-t.

Németország viszont ellentétes energiapolitikát folytatott, sorozatosan zárta be kőszén alapú hőerőműveit és atomerőműveit, évről évre csökönyösen növelte az orosz földgáztól való függősségét, bármennyire is tiltakoztak ellene a balti országok, Ukrajna és Lengyelország, illetve utóbbi lobbija nyomán az USA is. 2011-ben a németek megépítették az Északi Áramlat–1-t, néhány évvel később jelentősen bővítették annak kapacitását, 2015-ben pedig elkezdték az Északi Áramlat–2 megépítését, amely idén év elején készült el, de az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán nem helyezték üzembe. Télire a németek ezen évtizedes felelőtlen energiapolitika levét ihatják meg, Hamburg kikötőjében a folyósított cseppgáz fogadására alkalma, több évet igénylő korszerűsítés csak nemrég kezdődött el!

Már tavaly is gondok voltak, a téli szezon beköszönésekor Európa csupán a szükséges földgáztartalékok 75%-val rendelkezett, szemben az előző tíz év 85%-val. A Gazprom már tavalyi nyár folyamán is jelentősen csökkentette a szállításokat a tartályok feltöltésére, a vezetékek felújítására és karbantartási munkálatokra hivatkozva. Most is ezt teszi, a szállítások csökkentésével éppen a tartályok feltöltését próbálja megakadályozni, hogy a hideg szezonban Európa még kiszolgáltatottabb helyzetbe kerüljön, ami komoly adu lenne a Kreml kezében.