Geopolitikai átrendeződés

„Ami abszurdnak hangzott egy éve, már nem az”, mondta csütörtökön Orbán Viktor, megjegyezvén, hogy szemünk láttára nagyméretű geopolitikai átrendeződés zajlik Európában.

Amint Josep Borell EU-s külügyminiszter már tavaly ősszel leszögezte, az az Európa, amelynek Oroszország biztosította az energiát és a nyersanyagokat, Kína az olcsó árukat és az USA a biztonságot, az az Európa nincs többé. Helyette új geopolitikai szerkezet alakul ki, melyben olyan kelet-közép-európai központ emelkedik fel, amelyre korábban nem számítottak.

A nagy átrendeződést Oroszország váltotta ki a tavaly óta tartó Ukrajna elleni agressziójával. Európa és Oroszország között amolyan új vasfüggöny ereszkedik le, amely drasztikusan visszaveti a kapcsolatokat, gazdasági, energetikai, politikai és szinte minden más téren. A kelet-európai országok már évek óta fokozatosan leépítették kapcsolataikat, a nyugatiak viszont az orosz agresszió nyomán kényszerültek a keletiek példájának követésére.

Hasonlóképpen a Kínával való roppant erős gazdasági kapcsolatokat is átgondolják. A függőség ott is aggasztó, Európa tudatosan leépítette iparát, és Kínába helyezte át a termelés nagy részét, olyannyira, hogy Kína jóformán a világ műhelyévé vált. Kína azonban saját világhatalmi ambícióit szövi – nem is alaptalanul – ami hátrányosan érintheti Európát. Kína politikai fegyverként használhatja óriási gazdaságát, ugyanúgy, ahogy Moszkva az energiát. Orbán Viktor szerint Németország számára komoly gazdasági megpróbáltatást jelent, ha jelentősen visszaszorulnak kínai kapcsolatai. Kelet-Európa jelentősége viszont felértékelődik. Orbán szerint „Lengyelország és Ukrajna egy térséget alkot”, amelynek 70 milliót is meghaladó összlakossága már nagyobb, mint Franciaországé. Annak a térségnek hatalmas a gazdasági potenciálja, amely megközelíti Németországét, sőt, akár is meghaladhatja, ha utóbbi a kínai kapcsolatok visszaszorítására kényszerül. Amennyiben a többi EU- és NATO-taggá lett volt szocialista országot is számításba vesszük, Kelet-Közép-Európa potenciálja még jelentősebb, még inkább háttérbe szorítja Nyugat-Európát. Európa súlypontja egyértelműen keletre helyeződik át, ezt nemcsak a magyar kormányfő látja így, szinte az összes nyugat-európai elemző is hasonlóan vélekedik. Az orosz agresszió nyomán Nyugat-Európa kénytelen volt lemondani korábbi stratégiájáról, és elfogadni Kelet-Európa (főleg Lengyelország), korábban lenézett álláspontját, szinte minden téren. „Az csak a magyar fülnek hangzik viccnek, amikor azt mondták az angolok, hogy a lengyelek megelőzik Angliát, a valóságban ez látható”, hangsúlyozta Orbán Viktor. Ez nyilván megváltozott biztonságpolitikai koncepcióval párosul, az orosz agresszió egyértelműen Kelet-Európát helyezte előtérbe, a keleti országok – élen Lengyelországgal – váltak az USA legfontosabb és legszorosabb európai szövetségeseivé.

Ukrajna EU-s tagjelölt lett, noha a valós csatlakozás még odébb van. A háború után pedig már NATO-csatlakozása is természetesnek vehető, véli a magyar kormányfő. Jelenleg az ezer sebből vérző Ukrajna inkább csődtömegre hasonlít, EU-s gazdasági segítség nélkül összeomlana. A háborúnak azonban előbb vagy utóbb vége lesz, Ukrajna újjáépül, a folyamatban lévő nagyméretű geopolitikai átrendeződés hatása viszont hosszú távon határozza meg Európa sorsát.