Győzelem

Elsöprő győzelmet aratott a Fidesz a vasárnapi országgyűlési választáson. Nemcsak hogy óhatatlan kormányzási erodálása ellenére megtartotta elsőségét, de ismét a kétharmados többség küszöbét súrolja. Orbán Viktor alakulata európai csúcsot állított be ezáltal, egymás után kétszeri abszolút többséget senkinek sem sikerült szereznie demokratikus választáson.

Baloldali kihívóik nemhogy legyőzni nem tudták, de meg se szorították a Fideszt. Társadalmi érdeklődés hiányában elmaradt a kormányváltás. Ebbe besegíthettek a korrupciós botrányaik, illetve ugyanazok a régi arcok, melyek a 2010 előtti kormányzási inkompetenciát elevenítették fel. Így hát a Fideszből kiábrándultak inkább otthon maradtak, mintsem alternatívának fogták volna fel a megújulni, saját hibáiból okulni nem tudó baloldalt, miközben a Jobbik továbbra is túl radikális sokak számára.

Amúgy a politikai paletta alig változott 2010-hez képest, Magyarország tartósan bizalmat szavaz a meghatározó, toronymagasan kiemelkedő Fideszbe. Mellette két egymással szögesen ellentétes értékeket hirdető, majdnem egyforma támogatottságú közepes tömörülés maradt, na meg a bejutási küszöböt épp, hogy meghaladó nagyvárosi értelmiségi párt, az LMP.

Orbán Viktor egyértelműen a rendszerváltás utáni idők legjelentősebb magyar politikusa, aki kétszer 4 éves kormányzás után újabb 4 évig kézben tartja Magyarország kormánygyeplőjét. Ez is csúcs, egyetlen miniszterelnök sem irányította ilyen sokáig az országot, arról nem is beszélve, hogy Orbán még 1989-ben dühöngő ifjúként fontos szerepet játszott a rendszerváltásban, akkor, amikor későbbi kihívói még teljesen ismeretlenek voltak. Szintén a volt és leendő miniszterelnök nevéhez fűződik a több mint egy évszázad utáni első összmagyar választás, melyen nemcsak az anyaország lakossága, hanem az állampolgárságot megszerző határon túli magyarok is szavazhattak. A magyar nemzet – határon innen és határon túl – hatalmas lehetőséget adott elismert politikusának. Ami azonban ugyanolyan hatalmas felelősséggel is jár.