Határeset

Európa nem enged a zsarolásnak, szögezte le Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnök asszonya az EU külső (lengyel–belorusz és litván–belorusz) határán keletkezett mesterséges migránsválság kapcsán. Mint ismeretes, a nyár óta Lukasenka belorusz diktátor faltörő kosként használja a turista vízummal az országába szállított közel-keleti migránsokat az EU destabilizálására. Ez nem fog sikerre vezetni, hangsúlyozta az EU vezetője.

Jóllehet a határkerítések finanszírozását továbbra is elutasítja, Brüsszel nem csupán szankciókkal, hanem széleskörű jogi szabályrendszerrel válaszol a belorusz rezsim provokációjára. És nemcsak! A csomag elvileg bármely embercsempész ellen használható, bármilyen szállítási módot alkalmazó „fuvarozókkal” szemben, legyen szó egyéni, privát vagy állami szereplőkről. Többek között az uniós piacon történő működés korlátozása, a működési engedélyek felfüggesztése, az EU-n belüli üzemanyag-feltöltéshez vagy karbantartáshoz való jog felfüggesztése, vagy az EU-n való áthaladás vagy az EU területe feletti átrepülés, a műszaki okokból történő leszállás vagy az uniós kikötőkben való megállás tilalma révén.

Brüsszel végre komolyan veszi az EU-ba irányuló illegális migráció megfékezését, komoly szankciók kilátásba helyezésével például múlt héten lényegében leállították a migránsokat Közel-Keletről Minszkig szállító légi járatokat. Mára jócskán alábbhagyott a 2015-ös őrület, amikor Nyugaton virágokkal, tapssal és plüssmacikkal fogadták az illegális migránsokat, a balliberális fősodrású média dicshimnuszokat emelt az úgymond csupa túlképzett agysebész, mikrobiológus és kvantumfizikus okozta „kulturális gazdagításnak”, a politikusok pedig nagy áldásnak nevezték az illegális migránsok tömeges beáramlását, akik – Martin Schulz szerint – értékesebbek, mint az arany. A több éves keserű tapasztalat nyomán Brüsszelben – és általában Nyugat-Európában – az ilyen szélsőséges megnyilvánulások jelentősen visszaesetek. Olyannyira, hogy Berlin határozottan elutasította a 2015-ös precedens megismétlődését – Németország nem fogadja be a belorusz–lengyel határon felgyülemlett 2000 migránst sem, ahogy azt Lukasenka javasolta. Óriási változás, ahhoz képest, hogy hat évvel ezelőtt Merkel kancellár olyan egymillió illegális migránst fogadott be!

A nagy kérdés azonban az, hogy Brüsszel mennyire lesz következetes a kedden bejelentett intézkedés-csomag alkalmazásával. Különféle nyugati „emberjogi civilszervezetek” évek óta szedik fel az embercsempészektől a migránsokat a Földközi-tengeren, „mentőhajóik” rakományát pedig Olaszországban – kisebb részben Máltán és Spanyolországban – teszik partra. Gyakran erőszakkal, megszegve az olasz partvédelem kikötési tilalmát, humanitárius sürgősségre hivatkozva. Lukasenka – aki meglepően későn kapcsolódott be a migráns-bizniszbe – eddig nem folyamodott hasonló lépéshez. Előbb vagy utóbb azonban eszébe juthat (vagy Moszkvából észébe juttatják) az EU-s légtér erőszakos megsértése migránsokkal teli repülőgépekkel, szintén humanitárius okokra hivatkozva, tudván, hogy egyetlen uniós tagország légvédelme sem merné lelőni a migránsokkal teli gépeket!

A brüsszeli bekeményítés kétségtelenül pozitív fordulat, igazi próbája azonban az, hogy állandó jelleggel, az EU minden külső határán alkalmazzák-e, bármely embercsempész módszer ellen, s nem csupán kivételesen, egy politikai tőkét kovácsolni szándékozó diktátor esetében.