Hatások

Ha nem sikerült a nyugdíjak lefaragása, jöjjön az áfaemelés: döntött a kormány. Kérdéses azonban, hogy ezáltal sikerül-e betömni a lyukakat.

Az áfa 5%-os emelésének három borítékolható hatása lesz: drágulás, a fogyasztás visszaesése (ebbe a közalkalmazotti fizetések 25%-os csökkentése is besegít) és az adócsalás növekedése.

Az alapvető termékek és szolgáltatások (élelmiszer, ruha, gyógyszer, villany, gáz, stb.) esetében a pluszköltség nagyobbik fele a fogyasztókra hárul, hiszen ezekről a lakosság úgysem (vagy csak kis részben mondhat le) mondhat le. A többi termék és szolgáltatás (háztartási- és lakberendezések, üdülések, szórakozás stb.) esetén viszont nem lehet a lakosságra hárítani a többletet, mert könnyen lemondhat ezekről. Így hát a kereskedők vagy magukra vállalják, s lemondanak nyereségük egy részéről, ami akár a cég bezárásával, s a munkanélküliség növekedésével járhat, vagy az adócsalást választják. A végeredmény azonban ugyanaz: kevesebben fizetnek be az állami költségvetésbe.

Csakhogy a drágulás nem csupán 5% lesz, hanem nagyobb, mivel az áfa nemcsak a végtermékre vonatkozik, hanem az előállítási költségekre is. Ráadásul a lej értékvesztése az euróval szemben tovább drágíthatja a zömében importból származó árukat, valamint a szolgáltatások azon részét, ahol az eurós díjszabásokat számítják át lejre. S mivel várhatóan az infláció is meglódul, vonalat húzva, az áfaemelésből remélt 3,5-4 milliárdos pluszbevétel legfeljebb rövid távú megoldást jelent.