Hatvanas tempó!

Prioritásnak jelölte a karácsony előtt megalakult új kormány az infrastruktúra-fejlesztést, beleértve az autópálya-építést. Nagy szükség is lenne rá, idén ugyanis csak 60 kilométerrel bővült az ország autópálya-hálózata. 2020 végén az ország teljes hálózata összesen 910 kilométer, amelyből a kb. 100 kilométernyi Bukarest–Piteşti szakasz még az 1970-es években épült meg, a többi pedig a rendszerváltás, pontosabban az ezredforduló után.

Románia teljes autópálya-hálózata még mindig nem éri el az ezres szintet, miközben Magyarország már 2007-ben elérte. A rendszerváltás óta eltelt 31 év alatt nálunk olyan 800 kilométernyi sztráda épült, vagyis évi kb. 25 kilométer. Micsoda tempó! Ehhez képest az idei év 60 kilométere „felgyorsulásnak” tekinthető. Száz fölötti sebességet csak 2012-ben és 2013-ban ért el a sztrádaépítés, akkor 139, illetve 108 kilométerrel bővült az autópálya-hálózat, a Boc-kormánynak köszönhetően. A rendszerváltás után az volt jóformán az egyetlen kormány, amely prioritásnak tekintette az autópálya-építést és konkrét lépéseket is tett ez irányba, a később átadott szakaszok többségének építése szintén akkoriban indult be. Később az építés tempója jelentősen visszaesett.

Jóllehet Románia területe több mint kétszer nagyobb, mint Magyarországé, az autópálya-hálózat hossza alig haladja meg az ottani felét. 2020 végén az anyaország teljes autópálya-hálózata 1769 kilométer, amelyből 157 kilométert idén adtak át. Ez már valóban autópályához méltó tempó! Románia a többi környékbéli országokhoz képest sem áll jól. A területileg csak harmadnyival nagyobb Lengyelország teljes autópálya-hálózata 4214 kilométer, a háromszor kisebb Csehországban 1328 kilométer, a feleakkora Bulgáriában 830, Szerbiában pedig 930 kilométer. Utóbbi annál is jelentősebb, mivel Szerbia nem EU-tag, csakis saját forrásaiból gazdálkodik, nem számíthat uniós pénzekre.

A puszta számok mellett a romániai autópályák szerkezete is lehangoló. A legtöbb európai országgal ellentétben a romániai sztráda-szakaszok többnyire egymástól elkülönültek, nem képeznek összefüggő országos hálózatot, nem lehet folyamatosan autópályán áthaladni az országon. Sőt, egy kivétellel még a történelmi tartományokat sem sikerült összekapcsolni. Nemhogy a Kárpátokon át, de még Erdélyt a Partiummal vagy a Bánsággal sem, Kolozsvár és Nagyvárad között még a sztráda fele sem épült meg, a foghíjas Arad–Nagyszeben pályán pedig 14 kilométer még mindig várat magára. Románia autópályái szinte kizárólag sík vidéken épültek, ahol viszont a természeti adottságok kedvezőtlenebbek, rögtön megtorpan az építés. Száz évvel Trianon után Románia nem volt képes a Kárpátokon áthaladó autópályákkal összekötni Erdélyt Havasalfölddel és/vagy Moldvával. Sőt, utóbbi tartományban csak idén épült meg a legelső sztráda-szakasz, Bákó város 16 kilométeres elkerülő-övezete! A szomszéd országok haladása révén a Bánság és Partium összekapcsolódott Európával. Temesvárról, Aradról vagy Nagyváradról végig autópályán lehet eljutni Budapestig, Bécsig, Prágáig, sőt tovább, egészen az Atlanti-óceánig! Nagyszeben és Kolozsvár elérése viszont már nehezebb falat, s tekintettel az építés „szédítő gyorsaságú” tempójára így is marad egy ideig. Jövőre ugyanis csak 86 kilométer forgalomba helyezését tervezik, de más szakaszokon, Erdély szívében. Amennyiben minden a tervek szerint halad, 2021-ben elkészül az észak-déli kapcsolat Kolozsvár és Szászsebes között a még hiányzó Gyulafehérvár–Nagyenyed szakasz befejezésével, illetve elkészül a Kolozsvár–Marosvásárhely autópálya hiányzó szakasza is.