Immár több mint egy éve tombol a koronavírus-járvány Európában, számos országban manapság is szigorú korlátozások, néhol karantén van érvényben, akárcsak tavaly ilyenkor. Európa 2020 márciusában zárkózott be, azóta jóformán minden országban állandósultak a megszorítások, csupán azok mértéke – enyhébbek vagy drasztikusabbak – változik országonként és időnként.
Egy év után a lakosságnak tele lett a hócipője, az utcai tiltakozások egyre gyakoriabbak, miközben a halálos áldozatok száma meghaladja a 850 000-t, számos országban pedig megtelnek az intenzív-osztályok.
A normális élethez való visszatérés kulcsa az oltás, pontosabban a tömeges oltás, de több mint két hónappal az oltáskampány elindítása után a vírus gyorsabbnak bizonyul. Az oltások engedélyezését és beszerzését ugyanis EU-s szinten kezelik, az EU-s gyógyszerhatóság és az Európai Bizottság (EB) révén. Abból a megfontolásból, hogy csak így kerülhető el az uniós tagországok közötti viszály és versengés a vakcináért.
Eddig nem jött be a számítás, sőt, egyre inkább feszültségek, ellentétek törnek felszínre. Több ország kormánya már január óta elégedetlen az EB-vel az oltásdózisok lassú beszerzési üteme okán, a nemzetközi sajtó is rengeteget bírálja Brüsszelt emiatt. Legutóbb Ausztria, Csehország, Szlovénia, Lettország és Bulgária kormánya nyíltan kettős mércével vádolta az EB-t, mert állítólag egyes tagországoknak (pl. Dánia vagy Hollandia) lakosságarányosan kétszer több dózis jut, mint másoknak (pl. Bulgária vagy Horvátország). Az újabb – immár sokadik – inkompetencia-vádra Frans Timermans, az EB alelnöke elismerte, hogy hibákat követtek el az oltások beszerzésénél és szétosztásánál. Holott lehet, hogy a dózisok közötti különbség a tagországoktól is függ: Brüsszel ugyan lakosságarányosan osztja szét az oltásokat a 27 tagországnak, de az országos hatóságok döntik el, hogy milyen vakcinát és milyen ütemben kérnek. Egyes országok az olcsóbb és könnyebben kezelhető Astra-Zeneca vakcinát választották a drágább és nehezebben kezelhető (mínusz 80 fokon tárolandó) Pfizer helyett. Csakhogy előbbi lényegesen kevesebbet volt képes leszállítani, míg utóbbi leszállította a szükséges mennyiséget, ami óhatatlanul különbségeket eredményezett a tagországok között.
Európa egészségügyi helyzete tehát továbbra is súlyos, a járvány megfékezése továbbra is az első számú kihívás. Legalábbis a józan ész szerint. Az Európai Parlament (EP) viszont másért esett múlt héten az EB torkának. Az euróatyák többsége felszólította az Európai Bizottságot, hogy lépjen fel határozottabban Magyarország és Lengyelország ellen, azaz alkalmazzon pénzügyi megvonásokat a jogállamiság ottani állítólagos „sérülése” miatt. Annak ellenére, hogy ezen mechanizmus érvénybe helyezését elhalasztották, amíg az EU-bírósága nem dönt az ügyben. Budapest és Varsó szerint az EP által tavaly ősszel önkényesen elfogadott pénzmegvonási mechanizmus ellentétes az EU-s alapszerződésekkel, ezért fordultak a luxemburgi jogi fórumhoz.
Arról nem is beszélve, hogy Budapest és Varsó ideológiai bunkósbotnak tekintik a pénzügyi megvonások mechanizmusát, mellyel a nyugati balliberálisok ráerőszakolják saját ideológiai dogmáikat a renitens országokra jogállamiság címen. Nem is alaptalanul, múlt héten az Európai Parlament nagy többséggel (492 szavazattal, 141 ellenszavazat és 46 tartózkodás mellett) úgy döntött, az Uniót az LMBTIQ-szabadság zónájának nyilvánítja, kimondottan Magyarország és Lengyelország móresre tanítása céljából. Több, mint 100 lengyelországi önkormányzat ugyanis betiltotta a homoszexuális propagandát (balliberális nyelven „érzékenyítést”), s ezzel a nyugati balliberálisok szerint megsértette a „közös európai értékeket”, az EB pedig meg kellene vonja tőlük emiatt az uniós finanszírozást!
A nyugati balliberálisok számára az ideológiai hadjárat fontosabb a válságkezelésnél. Emberek ezrével hallnak meg naponta, a gazdaságok súlyos válságba sodródtak, a társadalmak pszichéje mélyponton egy év korlátozások után, az euróatyáknak viszont a lengyelországi és magyarországi homoszexuálisok állítólagos sérelmei jelentik a prioritást! Megáll az ész! Budapest, Varsó (és általában Kelet-Európa) hosszú távú küzdelemre kell hogy készüljön, a közegészségügyet veszélyeztető járvány mellett a Nyugatról származó, tömegek lelkét mérgező ideológiai járvánnyal is harcolni kell. Gyakran két fronton.
Hozzászólások