Ideológiai zsarolás

Újabb ideológiai hiszti zajlott le az Európai Parlamentben (EP), melynek balliberális többsége csütörtökön ismét elítélő határozatot fogadott el Magyarországgal szemben. Ebben semmi meglepő sincs, a balliberálisok hozták szokásos formájukat. Az újdonság viszont az, hogy immár nemcsak Magyarországot ítélték el, hanem Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság (EB) elnökét is, mert szerintük túlságosan elnézően bánt a magyar kormánnyal.

Az újabb balliberális ideológiai ámokfutás nem jár konkrét politikai következményekkel, kevés értelme lenne bizalmatlansági indítvánnyal meneszteni az EB-t néhány hónappal mandátuma lejárta előtt. Ahhoz, hogy az EP beperelje az EB-t, mert folyósította Magyarországnak a korábban jogtalanul befagyasztott uniós források egy részét, újabb szavazás lenne szükséges.

Közvetlenül a decemberi EU-s csúcs előtt az EB úgy ítélte meg, hogy a magyar kormány megtette a szükséges reformokat, ezért folyósította a pénzt. Az EP balliberális többsége viszont politikai alku miatt hisztizik, azt állítván, hogy az EB Orbán Viktor Ukrajna EU-s csatlakozásával kapcsolatos vétójának feloldásáért cserébe adta oda a pénzt.

Az utóbbi évek tapasztalata arra utal, hogy a nyugati balliberálisok saját ideológiai dogmáikat igyekeznek ráerőszakolni jogállamiság címen a markánsan jobboldali beállítottságú tagországokra. Brüsszel a pénzforrások felfüggesztését kizárólag Magyarország és Lengyelország megbüntetésére használta.

Nyugat-Európa nagyvárosaiban az iszlám terrorizmus egyre gyakoribb jelenség, a nőket érő szexuális atrocitások szintén gyakoriak, az államok pedig jóformán elvesztették ellenőrzésüket a migránsok révén sűrűn lakott városnegyedekben. Párizs, Brüsszel, Stockholm, Berlin stb. „érzékeny” (értsd muszlim és színes bőrű bevándorlók) negyedeiben valós gengszter-bandaháborúk zajlanak, néhol gyújtogatások és polgárháborús helyzet uralkodik, Máltában oknyomozó újságírónőt gyilkoltak meg, melynek szálai a politikai hatalom magas polcaira vezetnek. Az EU külső határai védetlenek, akár terroristák is szabadon bejuthatnak, mint például az októberi brüsszeli gyilkos, a nyugati államok tehetetlenek, képtelenek megvédeni saját állampolgáraik életét és testi épségét. A Brüsszel-kedvenc új lengyel politikai hatalom bakanccsal szállt bele az igazságügy és a sajtó működésébe, mindezek valahogy mégsem csapták ki a biztosítékot, nincs szó a jogállamiság sérüléséről, a hivatásos „jogvédők” sem aggódnak, a „független-objektív” (értsd balliberális) sajtó sem kongat vészharangokat, a „civil szervezetek” sem készítenek jelentéseket, az EP és az EB sem foglalkozik az üggyel.

Bezzeg, ha Magyarország megvédi gyermekeit a homoszexuális propagandától (balliberális nyelven „érzékenyítés”), vagy ha megvédi határait az illegális migránsok előtt, akkor súlyosan sérül a jogállamiság, sőt az igazságügy függetlensége és a sajtószabadság is megkérdőjeleződik. Lengyelországot és Magyarországot ilyesmikkel vádolják immár évek óta Brüsszelben.

Mindezek mellett a döntési mechanizmus is fölöttébb kérdéses. Ki állapítja meg, hogy egy tagországban sérül-e a jogállamiság és milyen kritériumok alapján? A balliberális többségű politikai fórum?

Ursula von der Leyen azért került a balliberálisok célkeresztjébe, mert szerintük túl puha lenne Magyarországgal. Budapesten viszont azért támadják, mert nem tartja pórázon a balliberálisokat. A szerdai brüsszeli meghallgatáson azt vetették szemére, hogy 10,2 milliárd eurót folyósított Magyarországnak, noha leszögezte, hogy a maradék több mint 20 milliárdot csak akkor folyósítja, ha Budapest módosítja gyermekvédelmi törvényét és migránspolitikáját. Ez viszont a magyaroknál csapta ki a biztosítékot, Budapest azon nyomban le is szögezte, hogy esze ágában sincs engedni a brüsszeli ideológiai zsarolásnak. Jóllehet a kecskét és a káposztát is célozta, az újázásra készülő EB-elnök asszonynak csak mindkét fél felháborítását sikerült elérnie.