Járványhullámok

Hamarabb köszön be a koronavírus-járvány negyedik hulláma Európába, mint ahogy a szakértők és a kormányok gondolták volna. Legtöbben ősszel számítottak rá, néhány országban viszont már júliusban aggasztó emelkedést mutatnak ki napról napra az új fertőzéseket illetően.

A járvány negyedik hulláma inkább a kontinens perifériáin jelentkezik: Nagy-Britannia, Belgium, Hollandia, Franciaország, Spanyolország, Portugália, Görögország és Oroszország a legjelentősebb növekedést regisztráló országok. Európa központi részeire még nem ért el, szerencsére mihozzánk sem. Közép- és Kelet-Európa országaiban meglehetősen jó a helyzet, a tavaszi harmadik hullám lecsengése utáni nyugalmi állapot jellemző, a napi új fertőzések száma kétszámjegyű.

Túl sok nyugalomra azonban nincs ok, Európában is egyre inkább az előzőnél jóval fertőzőbb indiai (hivatalos elnevezéssel: delta) mutáns terjed. A fertőzési ráta mindenekelőtt a turisták révén tömegesen felkeresett országokban (pl. Görögország vagy Spanyolország) emelkedik jelentősen, ami alighanem arra utal, hogy a hazatérők saját országaikban tovább terjesztik a vírust. Tavaly ősszel legalábbis ez történt, a nyaralási szezon, noha lényegesen gyengébb volt az előző évekhez képest, mégis jelentősen hozzájárult a második hullám terjedéséhez.

Közben egy jelentős változás történt, nevezetesen a védőoltások. Manapság lényegében csak azok fertőzödnek meg, akik nem oltották be magukat, a beoltottaknál ez ritkaság számba megy, s akkor is a betegség enyhébb formái jelentkeznek.

Az oltás üteme országonként változó. Számos EU-s tagországban az arány megközelíti – néhol meg is haladja – a felnőtt lakosság 70%-t, legalábbis az első adagot illetően. Magyarország is ide sorolható, Románia viszont nem, mifelénk a hivatalos arány 30% körüli, a valós helyzet azonban valamivel jobb, tekintettel a viszonyítási alapra: a bukaresti hatóságok a reálisnál nagyobb összlakossággal számolnak.

Florin Cîțu kormányfő április eleji elképzelése azonban távolról sem valósult meg, nemhogy június elsejéig, de még július derekáig sem sikerült elérni az 5 milliós beoltási szintet. S a helyzet aligha javul látványosan egyhamar, az utóbbi hetekben ugyanis csak kivételesen sikerült átlépni a napi tízezres szintet az első adagot illetően. Romániában az oltáskampány döcögősen halad, holott oltásközpontokból Románia nem szenved hiányt, ezek száma folyamatosan növekedett, s számos városban autós beoltási központokat is létesítettek, a falvakat pedig oltókaravánok járják. Az év eleji – EU-s szintű – beszerzési akadozások után immár oltóanyagokból sincs hiány, éppen ellenkezőleg, négy féle vakcina közül lehet válogatni, az egyikből csak egy adag szükséges. Sőt, március közepe óta adminisztratív korlátozások sincsenek már, bármely korosztály kérhet időpontot vagy egyszerűen elmehet az oltási karavánhoz.

A hozzáférhetőség szempontjából Románia jócskán az EU-s átlag fölött teljesít, Németországban, Franciaországban és a legtöbb nyugati országban például csak májusban oldották fel a korosztályos korlátokat, addig csak az idősebbek jelentkezhettek oltásra, kizárólag előjegyzés alapján, miközben nálunk jóformán tálcán kínálják az oltást. Romániában az oltáskampány azonban csak a magukat eleve beoltani szándékozó réteget érintette, vagyis azokat, akiket nem kellett meggyőzni, s akik a bürokratikus akadályokkal is megbirkóztak volna. A szkeptikusok meggyőzése nehezen halad, talán a többi ország korlátozásai is segíthetnek, legalábbis azoknál, akik külföldi nyaralást terveznek. (Szerk. megj.: Ha érvekkel meggyőzni nem tudják az embereket, , vagy nem is nagyon fáradoznak vele, akkor jöhet a korlátozás-zsarolás!) Más országokban is megfigyelhető az oltási-telítettség, de az a romániainál sokkal nagyobb beoltási rátánál következett be. Magyarországon már több mint 5,5 millióan oltották be magukat, a kétszer népesebb Romániában viszont kevesebb, mint 5 millióan.

Szerencsére a negyedik hullám még nem ért el hozzánk, kétségtelen viszont, hogy fel kell készülni rá, egyáltalán nem mindegy, hogy mekkora beoltottság aránynál köszönt be.