Járványkezelés

Lassan újjáéled a világ, miután több ország fokozatosan lazít a koronavírus miatt bevezetett szigorításokon. A sokáig kihalt városok ismét élettel telnek meg, az utcákon, tereken, parkokban a házi karanténból kiszabaduló embereket látni.

A kormányok kénytelenek lazítani a korlátozásokat, a lakosság nehezen bírja a lassan két hónapja tartó elzártságot, türelme napról napra fogy. Arról nem is beszélve, hogy a karantén mindenhol súlyosan károsítja a gazdaságot, az európai autógyárak egyesülete például segítségért folyamodott az Európai Bizottsághoz.

Nehéz helyzetben vannak a kormányok, hiszen patikamérlegen kell egyensúlyozniuk az egészség és a gazdaság, illetve a közérdek és az egyéni szabadság között. A márciusban bevezetett kijárási korlátozásokkal majdnem minden ország az egyéni szabadság fölé helyezte a közérdeket, a járvány terjedésének megfékezése lévén a cél. Kivételt két meglehetősen szélsőséges ország, Svédország és Fehéroroszország képez, legalábbis Európában. Előbbi a balliberalizmus és az individualista szemlélet szélsőséges példája, a fölöttébb tekintélyuralmi utóbbit pedig rendszeresen Európa utolsó diktatúrájának nevezik. Nos Lukasenko diktatúrájában a lakosság szabadon mászkálhat, a gazdaság normális üzemmódban van, mintha nem is lenne járvány, sőt, még a sporteseményeket sem állították le, ezzel túlhaladva még a svédeken is. Mi több, a szovjet időket jóformán állampolitikai szinten visszasíró Fehéroroszország volt az egyetlen, ahol május 9-én katonai parádéval megspékelt grandiózus ünnepséget szerveztek a szovjet győzelem napja alkalmával.

Általában óvatosan, lépésről lépésre enyhítenek a korlátozásokon. A járvány ugyanis nem múlt el, sőt, jelentős a veszély, hogy újabb hullám következik. A lazítások tapasztalata sem túl bíztató: Németországban ismét növekedni kezdett a fertőzések száma a múlt heti részleges nyitás nyomán, a kínai Vuhanban, a vírus bölcsőjében ismét fertőzési gócpontra bukkantak, az oly fegyelmezett és sikeres Dél-Koreában pedig kénytelenek voltak potom néhány nap után bezárni a bárokat, kávézókat, éttermeket és szórakozóhelyeket, miután megugrott a fertőzések száma. A karanténból kiszabadult emberek ugyanis megrohamozták azokat, egy ember pedig egymaga közel 30 másikat fertőzött meg, akik szintén tovább fertőzhetnek.

Európában egyelőre nem tervezik az éttermek és szórakozóhelyek megnyitását, a fodrászszalonok és borbélyüzletek azonban egyre több országban megnyílnak, s két hónap után a lakosság alighanem mindenütt megrohamozza őket, ami szintén fertőzési gócpontokat eredményezhet.

Ott, ahol korán vezették be a korlátozásokat (Spanyolország, Olaszország, Kelet-Európa) a kormányok a fokozott enyhítések mellett döntöttek. Nagy-Britannia viszont bejelentette, hogy június elsejéig semmilyen lazításról sem lehet szó. A britek ugyanis jócskán megfizetnek kezdeti lazaságukért, a halálozások száma náluk a legmagasabb Európában (és második a világon), lakosságarányosan például több mint kilencszer nagyobb, mint Romániában és közel 11-szer nagyobb, mint Magyarországon. A döntésben Boris Johnson kormányfő személyes tapasztalata is sokat számít, a miniszterelnök kigyógyult ugyan a koronavírusból, de élete hajszálon múlott.

A politikai helyzet is fontos szempont a mérlegelésben. A tavaly decemberi választáson friss legitimitást és szolid többséget szerző brit kormányfőre, vagy a választási ciklus felénél tartó, szintén szolid parlamenti többségre támaszkodó magyar miniszterelnökre például jóval kisebb politikai nyomás nehezedik, mint a választások előtt álló Trump elnökre, vagy a romániai PNL-kormányra.