Káosz avagy magyarázzák a megmagyarázhatatlant

Bizonyára sokan látták Önök közül, ahogyan pénteken éjszaka a bukaresti Foișor klinika valamennyi betegét (több mint 100-at) kiköltöztették, hazaküldték, néhányukat, talán a legsúlyosabbakat más kórházba vitték, mert sürgősen kellett a kórház 21 (vagy talán 24, nem egyértelműek az információk) intenzív terápiás ágya covidos betegek számára.

A döbbenetes képeket nézve az jutott eszembe, hogy döntéshozóinkat mindig minden váratlanul éri. Télen (a meteorológiai előrejelzések ellenére) az első nagyobb havazás találja őket felkészületlenül, a tavaszi árvizekkor sokadszorra sírják el, hogy a lepusztított erdők, a karban nem tartott vízpartok és -medrek és még sorolhatnám kifogásaikat, nyáron az elhúzódó aszály idején rendre az öntözőrendszerek hiánya kerül előtérbe.

Aztán az is eszembe jutott, hogy kinézek belőlük (politikusok, szakemberek, mindazok, akiknek kezelniük kellene egy-egy krízishelyzetet) annyi ’zsenialitást’ és cinizmust, hogy ilyen módon akarnak rátenni még egy lapáttal a lakosság egy éve tartó folyamatos rettegésben tartására, egyszerűen úgy gondolva, hogy ezzel motiválják további megszorító intézkedéseiket, ezzel teszik azokat elfogadhatóbbá a nagyközönség számára.

Bármi is állna mögötte, ez az egész rosszul sült el. Mint ahogyan saját magyarázkodásuk és a holdudvaroncaik részéről jövő szerecsenmosdatás is.

Az is elgondolkodtató, hogyha ez az újfajta koronavírus – amely egy év alatt a hivatalos adatok szerinti megbetegedettek 2,51%-nak a halálához vezetett (ami az összlakosság 0,12%-át jelenti) – ekkora káoszt okozott, mi történne akkor, ha egy olyan vírus szabadulna ránk, amely 10, 20, ne adj’ Isten 30%-át pusztítaná el azoknak, akikbe beköltözött?!