Keleten olcsóbb

Háromszorosak a különbségek a fogyasztói árakat illetően az Európai Unió tagországai között. A különbségek nyilván a termékek vagy szolgáltatások jellegétől függnek, az élelmiszerek és alkohol esetében jelentősek, a háztartási elektronika és a járművek esetében viszont kisebbek. Általában a keleti tagországokban jóval olcsóbban lehet hozzájutni ugyanazokhoz a termékekhez, mint a nyugatiakban, legalábbis az EU statisztikai hivatalának friss adatai szerint.

Az élelmiszer Dániában a legdrágább, ahol az EU-s áltag 129%-ba kerül, a legolcsóbb pedig Romániában, ahol csupán az uniós átlag 66%-ba került a tavalyi évek adatai szerint. Ami az alkoholos italokat és a cigarettát illeti, azok Írországban a legdrágábbak, ahol 88%-kal drágábbak, mint az uniós átlag, míg Bulgáriában a legolcsóbbak, ott csupán az uniós átlag 62%-ba kerülnek. A szállodák és éttermek terén is jelentős az eltérés, a legdrágább Dániában például, ahol az EU-s átlagnál 56%-kal többet kell fizetni ugyanolyan szállásért vagy étel felszolgálásáért, míg a legolcsóbb Bulgáriában csak az EU-s átlag 45%-ba kerül ugyanaz.

Kisebbek az országok közötti különbségek a háztartási elektronika (televíziók, okos telefonok, számítógépek, fényképezőgépek stb.), járművek (autók, biciklik, motorbiciklik stb.), valamint a ruházati cikkek terén. A nagyrészt kínai importból származó (valamennyi tagországban) háztartási elektronika például Franciaországban a legdrágább, ahol az EU-s átlag 111%-t teszik ki, Lengyelországban pedig a legolcsóbbak, ahol csak az uniós átlag 91%-ba kerülnek. A zömében Európában gyártott járművek esetében Dánia a legdrágább EU-s tagország (138%), a legolcsóbb pedig Szlovákia (92%). A legdrágább ruhaneműket szintén Dániában árulják (132%), a legolcsóbbakat viszont Bulgáriában lehet beszerezni (79%). A textiltermékek oroszlánrésze szintén Kínából származik, bármely uniós tagországban kevés a belföldi készítésű, vagy más tagállamból való behozatal.

A következő táblázat a tagállamok fogyasztói árait mutatja be százalékban (Románia és Magyarország vastagítva) az EU-s áltaghoz viszonyítva, az egymillió lakosnál kisebb törpeállamok (Ciprus, Málta, Luxemburg) adatai nélkül.

Amint a táblázatból is kiderül, összességbe véve az EU legdrágább országa Dánia, majd sorrendben Írország, Finnország és Svédország. A legolcsóbb Bulgária, majd Románia és Magyarország. Általában a skandináv országokban, ahol magasak az áruforgalmi adók (áfa) ugyanazok a termékek és szolgáltatások háromszor drágábbak, mint például a legolcsóbb Romániában vagy Bulgáriában. Utóbbiakban a fogyasztói árak nagyjából az uniós átlag felét teszik ki. A többi nyugat-európai ország árfekvése 7-17%-kal magasabb az uniós átlagnál, a déli országoké kb. 10%-kal az átlag alatt alakul, míg a keleti országoké az uniós átlag 75%-a körül forog. Az ideális kombináció a skandináv jövedelmek és balkáni árak lenne, ezt aligha vitatná bárki. Ellenkezőjéért (balkáni jövedelmek és skandináv árfekvés) azonban senki sem rajongana.