Keleti nemzedékváltás

Népszavazást ír ki Maia Sandu államfő Moldova EU-s csatlakozásáról. Akárcsak ukrán szomszédja, immár Moldova is eltökélt az EU-s csatlakozás iránt, a két ország 2022-ben együtt kapta meg a tagjelölti státuszt, Brüsszel pedig tavaly döntött a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. Moldova helyzete azonban kedvezőbb szomszédjánál, nem kell fegyverrel küzdenie az oroszok ellen. Kisinyov és Kijev kéz a kézben halad Nyugat felé, bő két évtizedes késéssel a többi volt szocialista országhoz képest.

Korábban ugyanis nem volt meg az ehhez szükséges politikai akarat és társadalmi támogatottság, sem Moldvában, sem Ukrajnában. 33 évvel a Szovjetunió összeomlása után azonban sok minden megváltozott. A hatalmas kommunista birodalom emléke egyre halványul, a 40 év alattiaknak pedig semmilyen személyes tapasztalatuk nincs róla. A többi volt szovjet köztársasághoz fűződő kapcsolatok folyamatosan gyengültek, a gazdasági kötelékek gyakran meg is szűntek a szocialista ipar összeomlásával. Pionírtáborok sincsenek többé, egyre kevesebb moldovai és ukrán fiatal tanult oroszországi egyetemeken. Közben az Európához fűződő kapcsolatok jelentősen megerősödtek. Három évtized alatt egyre többen tanultak Nyugaton, a szolid amerikai tanulmányokkal rendelkező Maia Sandu és kormányának jó néhány tagja már nem számítanak egzotikumnak. A moszkvai pártiskolákban kiképzett párttitkárok helyét egyre inkább átveszik az Európát személyesen megtapasztaló, jól képzett szakemberek. Kisinyovban és Kijevben az 1970-es években született (Sandu 1972-ben, Zelenszkíj 1978-ban) nemzedék került hatalomra, mindkét kormányban ezen nemzedék a mérvadó. Nyilván más a szemléletük, mint a jó húsz évvel idősebb moszkvai gárda – Putyin és legtöbb vezető pozíciójú bizalmasa az 1950-es években született, szemléletük, világlátásuk és személyes értékrendjük a szovjet rendszerben alakult ki, annak berögződéseit viselik.

Nemcsak a politikai elitben zajlott le nemzedékváltás, hanem a polgárok esetében is. A határok átjárhatóságával a moldovaiak és az ukránok rendszeresen járnak Európába, ami például a szovjet időkben elképzelhetetlen volt! Sok moldovai és ukrán felvette a szomszédos országok állampolgárságát, illetve nyugatra vándorolt jobb megélhetésért. Míg a Szovjetunió összeomlása utáni években Oroszországban vendégmunkáskodtak, manapság már az EU-ba mennek. Még az oroszajkúak is! Személyi és szellemi szinten az európai integráció már évek óta zajlik, s napról napra egyre nagyobb méreteket ölt. A fiatal moldovaiak és ukránok már nem szovjetek, s a folyamatosan fogyatkozó nosztalgikus idős nemzedék is az egykori Szovjetuniót sírja vissza, nem a mai Oroszországot. Végül is saját zsebükben tapasztalják a nyugati orientáció hatását, az EU-ban vendégmunkáskodó gyermekeik, unokáik egyre több pénzt utalnak haza az idősebb családtagok megsegítésére.

Maia Sandu népszavazás kiírásáról szóló döntése alighanem ezen mélyreható társadalmi változásokra vezethető vissza. A moldovai államelnök asszony meggyőződése, hogy népe az uniós csatlakozás híve, a népszavazáson politikai legitimitást szándékszik szerezni hosszú távú stratégiai céljaihoz.