Keleti szomszédság

Felkészültek-e a kelet-európai országok a potenciális menekült áradatra? Amennyiben Oroszország katonai offenzívát indít Ukrajna ellen, a civil lakosság alighanem tömegével menekül a szomszéd országokba az orosz hadsereg elől. Ukrajna nem kevesebb, mint négy EU- és NATO-tagországgal határos, Romániába, Magyarországra, Szlovákiába és Lengyelországba valószínűleg sokan fognak jönni.A keddi Biden–Putyin virtuális csúcs nem hozott lényeges áttörést, sőt, mondhatni, tovább élezte az ellentétet. Az amerikai elnök megerősítette, hogy az USA és az EU komoly szankciókat vezet be Oroszország ellen, ha megtámadja Ukrajnát, katonailag azonban nem avatkoznak be. Viszont jelentősen megemelné a keleti frontországokban, mindenekelőtt a balti államokban, Lengyelországban és Romániában, esetleg Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban állandó jelleggel állomásozó NATO-csapatokat.Mit lép Putyin, miután ismét leszögezte, hogy Ukrajna további nyugati közeledése teljesen elfogadhatatlan Moszkva számára, amely kénytelen lesz bármely eszközökkel megakadályozni azt. Az orosz csapat-felhalmozás folytatódik, az utóbbi napokban újabb katonákat és hadi technikát vezényeltek az ukrán határra. Ha már lúd, legyen kövér alapon, Putyin ugyanis tudja, hogy ugyanúgy szankciókra számíthat, ha csak tenyérnyi ukrán területeket foglal el, vagy az ország kétharmadát. Titkosszolgálati forrásokra hivatkozva az egyik németországi újság le is közölte az orosz offenzíva állítólagos tervezetét. Amely szerint első lépésben az állig felfegyverzett Krím-félszigetről kiindulva az orosz haderők Ukrajna déli részét foglalnák el, szárazföldi kapcsolatot teremtve ezáltal Oroszország és a Krím között, illetve teljesen elzárva Ukrajnát a Fekete-tengertől. A Duna-torkolatnál az oroszok a román határhoz érnének, útközben pedig megszereznék Ukrajna legjelentősebb kikötőjét, az egymillió lakosú Odesszát. A második szakaszban az orosz hadsereg Ukrajna keleti részeit foglalná el, mindenekelőtt Harkiv (oroszul Harkov) és Dnipro (oroszul Dnyepropetrovszk) városokat. Mindkét milliós lakosságú nagyváros kiemelkedő jelentőségű hadiipari központ, előbbiben katonai repülőgépeket, radarokat, helikoptereket és hasonlókat gyártanak, utóbbi pedig az atomtöltésű interkontinentális rakéták első számú központja volt a szovjet időkben.Amennyiben ezen térségek elfoglalása a tervek szerint halad, harmadik lépésként az oroszok közép-Ukrajnát céloznák meg, beleértve Kijev fővárost. Az előbbiekhez képest ez immár keményebb diónak ígérkezne, már csak azért is, mert lakossága többnyire ukrán nyelvű és erősen ukrán érzelmű, miközben délen és keleten szinte egyöntetűen orosz nyelvű és jelentős mértékben szovjet-nosztalgikus.Ilyen forgatókönyv mellett a civil lakosság tömegesen menekülne nyugat felé, nemcsak az orosz hadi céloktól mellőzött nyugat-Ukrajnába, hanem tovább, a szomszédos országokba is. Amelyek kénytelenek lennének befogadni az ukrán menekülteket. Erkölcsi kötelességből, hiszen valós menekültekről volna szó, nem annak álcázott gazdasági migránsokról. Másrészt pedig szolidaritásból, a kelet-európai népek jól emlékeznek, hogy a huszadik században a szomszédjaik is befogadták a szovjet hadsereg elől menekülő kelet-európaiakat. Remélhetőleg ilyesmire nem kerül sor, de azért nem árt felkészülni a borús forgatókönyvre is.