Románia szenátusa hallgatólagosan elfogadta a választásokon való kötelező részvételt, tehát azt, hogy minden választójoggal rendelkező állampolgárnak meg kell jelennie az urnák előtt a kiírt választásokon.
A politikában járatosabb olvasó a „hallgatólagosan”-ból érti: a törvénykezdeményezést meg se vitatták. Nem volt rá idő, nem akarták, vagy éppen akkor tűzték napirendre, amikor a szenátorok lógtak az ülésről. S mindjárt meg is kérdezheti: mekkora fontosságú, súlyú, komolyságú lehet egy meg se vitatott, de elfogadott törvény?
A szenátusi „döntés” persze még nem jelenti a törvénnyé válást – ahhoz a tervezetet az alsóháznak is el kellene fogadnia, az államfőnek aláírnia. Pillanatnyilag csak elméleti fontolgatásokba bocsátkozhatunk arról, hogy mi lenne, ha mégis törvénnyé válna a kötelező részvétel.
1000 lejtől a választójog felfüggesztéséig terjedő büntetéssel sújthatnák a nem szavazót. Ez utóbbi, a súlyosabb, aligha rázná meg a távolmaradó polgárt, az 1000 lej – sokaknak több mint egyhavi jövedelmük – és a kilátásba helyezett egyéb megvonások viszont igen. A büntetéstől való félelemből tehát a jelenleginél többen mennének el szavazni, elméletileg „legitimebb” lenne a megválasztott hatalom, a törvényjavaslatban megpendített „negatív voksolás” lehetősége (vagyis: egyikre se szavazok a megnevezett jelöltek – pártok – közül) pedig lehetővé tenné a lakossági opciók pontosabb felmérését. Ez utóbbi azonban enélkül is mérhető: ha valaki nem szavaz, azzal már véleményt nyilvánít.
Ha kimutatható lenne, hogy a világ demokratikusabb és fejlettebb részében a kötelező szavazás mérhető előnyökkel jár, nem is kellene mérlegelni. Ilyesmit azonban nem lehet kimutatni. A világon jelenleg mintegy 25-30, polgárait voksolásra kötelező ország létezik – köztük az elsőnek számító „klasszikus” Belgium (1892-től a férfiak, 1949-től a nők számára). Mások (Hollandia, Ausztria, Spanyolország, Olaszország), aligha kedvező tapasztalatok dacára, megszüntették a náluk már bevezetett kötelező szavazást, több más, polgárait szavazásra kötelező ország pedig sok mindenről nevezetes lehet, de demokráciájáról biztosan nem.
A kérdésben igazi döntést, úgy vélem, csak népszavazás hozhatna Romániában. Persze nem két hónappal vagy jó fél évvel választások előtt.
Hozzászólások