Lesz-e közös húsvét Romániában?

Ha a kedves olvasó nem haladna tovább a cím és az első sorok olvastán, hogy megtudja a választ, ne folytassa. Válasz nincs. A római katolikus felekezet Romániában (főleg Erdélyben, a Partiumban) híveinek számát tekintve a legnagyobb nem ortodox vallású közösség, amely fél évezrede az evangélikusokkal, reformátusokkal, unitáriusokkal, neoprotestánsokkal (baptisták, evangélisták, adventisták stb.) kiegészülve napjainkban már csak az ország keresztény hívőinek viszonylag kis százalékát alkotja. A hazai katolikus egyház (a legújabb népszámlásás pontos adatatait még nem ismerjük) egymilliónál valamivel több hívet számlál. Közülük majdnem 600 ezer magyar, közel 350 ezer (!) román, kb. 12 ezer szlovák stb., majd’ 200 ezer a görögkatolikus, döntő többségük román. A legújabb népszámlálás bizonyára változásokat hoz majd, és aligha a katolikusok javára.Idén újra felmerült a téma: lesz-e közös húsvét Romániában? A kérdés most a két, egyhetes különbséggel ünnepelt húsvét kapcsán vetődött fel, sokadszor. Miután a katolikus, illetve ortodox egyházak között világszinten volt már néhány, a húsvét időpontja megállapításának tekintetében mindeddig sikertelen találkozó, megbeszélés. Az ortodox egyházak kifejezés, többes számban, nem véletlen. Az ortodox egyház ugyanis autokefal – kb. „saját fejű” –, nincs egyetlen vezetője, mint a katolikusoknak Róma püspöke, a pápa személyében, nincs központi irányítása: minden nemzeti, országbeli egyháznak megvan a maga vezetője. Elméletileg ugyan, a hagyományhoz ragaszkodva a konstantinápolyit (ma Isztambul, Törökország) tekintik az ökumenikus vagy egyetemes pátriárkának. Majdnem olyan, mint, a katolikus pápa, ám ez utóbbi Vicarius Christi (Krisztus földi helytartója), a konstantinápolyi püspök csak primus inter pares, „első az egyenlők közt”. Különleges tiszteletet élvez, de nem avatkozhat bele a 14 másik ortodox részegyház ügyeibe.Napjaink közérthető példája: olyan, mint a brit (vagy más európai) király helyzete. Uralkodik, de nem kormányoz.

***

E hosszabb, de tán nem fölösleges felvezetés után rátérünk a közös húsvétra.A kiindulópont: mindkét (vezető keresztény) egyház számára az i.u. 325-ös niceai (nikaiai – egykori város Bithyniában, ma falu Törökországban, akkoriban császári üdülőhely) zsinat, ahol az I. Konstantin (Constantinus) római császár összehívta első egyetemes zsinat (szinódus) a húsvét dátumát a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő (első) holdtölte utáni első vasárnapra rögzítette. Addig erre nem volt egyértelmű dátum.Akkoriban a julián naptár (vagy Julianus-naptár), a Caius Iulius Caesar által – Róma alapítása után 709-ben (Kr. e. 45-ben) – bevezetett, korában modernnek számító naptár alapján számították az időt. A naptár azonban másfélezer év múltán nagyon is pontatlannak bizonyult, így XIII. Gergely pápa (nem saját kútfejéből merítve, de felvilágosult elmeként tudósoknak engedve) új naptárat vezetett be, amely 1582. október 4-én, csütörtöki napon lépett életbe: az előző naptár hiányosságait, pontatlanságait kiküszöbölendő október 4. után egyből október 15-öt írtak. Jó másfél hét, tíz nap ugyan teljesen kimaradt a történelemből, de a világ időszámítás-rendje tudományos szempontból helyreállt.A két (Julián- és Gergely-féle) naptár akkoriban tíznapos, manapság már közel kéthetes eltérést mutat.E két számítást összevetve mikor, milyen napon halt kereszthalált, mikor támadt fel Jézus Krisztus?Nyilván nincs egyértelmű válasz, biztos, történelmileg igazolt dátum, különben nem kellett volna róla annak idején a nikaiai zsinatnak valahogy döntenie.Krisztus keresztre feszítését az i.u. 30-33-as évekre teszi a katolikus egyházi történetírás, a nap még bizonytalanabb. Mindenesetre különös, hogy az eseményt pár hetes különbséggel ünneplik a keresztények, bár a nap olykor egybeesik.Mi kellene ahhoz, hogy mindig együtt ünnepeljenek, olyan körülmények között, amikor nincs biztos dátum Jézus halálára és feltámadására?Nyilván egy megállapodás a katolikus (+ protestáns) és az ortodox (+ görög katolikus, az ortodox szokásrendet követő) egyházak között.Nos, az elmúlt napokban (ismét) erre vonatkozó javaslatok hangzottak el román (européer gondolkodású) világi és egyházi személyek részéről. A BOR (Román Ortodox Egyház, ROE) hivatalos vezető körei, ami bíztató, nem zárkóztak el a kérdés vitájától, noha egyes eminens képviselői (érsekek, mitropoliták) más-más oldalra helyezkedtek. Minthogy a ROE autokefál, a többi ortodox egyháztól függetlenül is dönthetne a kérdésben. Mint ahogy döntött, 1924-ben, az új időszámítás egyházi bevezetésekor a karácsony december 25-i, a nyugati egyházakkal együtti megünnepléséről. (Az orosz, szerb stb. pravoszlávok – igaz hitűek – ma is a régi, Julián-naptár szerint két héttel később ünneplik a karácsonyt, újévet, húsvétot stb.) Hogy lesz-e végül közös húsvétunk Romániában, katolikusoknak, reformátusoknak és ortodoxoknak a közelebbi jövőben, közös megegyezés folytán, nem tudom. Legközelebb 2025-ben, a tavaszi napforduló, telehold egybeesése folytán bizonyosan.