Magyarellenesség

A kisebbségi sors keserű velejárója, hogy életünk során előbb-utóbb valamennyien szenvedő alanyai leszünk valamilyen atrocitásnak: az utcán ránk szólnak, hogy miért beszélünk magyarul, esetleg szidnak, gúnyolnak is ezért, rosszabb esetben tettlegességre is sor kerülhet. A hétköznapi magyarellenességet, amely az utóbbi időben benne van a levegőben – nem volt ez mindig így a bánsági tájakon – sajnos kezdjük megszokni. De a futballpályákon egyre súlyosabb méreteket öltő magyarellenességet, ami a „kifelé a magyarokkal az országból” jelszó skandálásával szinte elmaradhatatlan velejárója minden focimeccsnek, ahol székelyföldi csapat játszik, azt nem lehet és nem is szabad megszokni.

Egy Sepsiszentgyörgyön lejátszott futballmérkőzésen a bíró végre megelégelte a „hazafiságtól duzzadó mellkasú” szavalókórus magyarellenes skandálását és először félbeszakította, majd végleg lefújta a meccset. A székelyföldi futballcsapat sportigazgatója, de a város polgármestere is gratuláltak a bírónak, mert szerintük ennek a gyalázatos, a futballpályákon mindennapossá vált jelenségnek egyszer és mindenkorra véget kell vetni. A román futballszövetség felelőssége, hogy ebben az ügyben olyan döntést hozzon, ami tényleg véget vet a magyarellenes megnyilvánulásoknak a hazai sportpályákon. A logikus döntés az lenne, hogy a meccset a krajovai csapat a „zöld asztal mellett” 3:0 arányban elveszíti. A krajovai klub már mossa kezeit, hogy ami történt, az a szurkolók „partizánakciója” volt, a klubot ezért nem vonhatják felelősségre. A sportsajtó nem kifejezetten magyarbarát része pedig azzal próbálja menteni az olténiai szurkolókat, hogy a szentgyörgyi szurkolótábor is szidta őket. Szerény véleményem szerint itt nem az a fontos, hogy a „zöld asztalnál” melyik csapat fogja megnyerni a meccset, hanem az, hogy a FRF döntése végre elhallgattatja a magyarellenes skandálásokat, vagy sem. A futballbíró bátor tettének köszönhetően végre felcsillant a remény, hogy ez a szégyenletes jelenség véget érhet.

Végül idekívánkozik az is, hogy a magyar válogatott „elvetemült” szurkolóit már több alkalommal kitiltották nemzetközi mérkőzésekről „rasszizmusért” meg ki tudja milyen vétségekért, amelyeket – lehet, hogy elfogultak vagyunk – mi észre sem vettünk. Nem skandálta senki sem kórusban, hogy ki a feketékkel az országból, mint ahogy azt velünk teszik nap mint nap, évek óta a román szurkolók. A magyargyűlölettől habzó szájú „szurkolók” egymillió, magát magyarnak valló román állampolgár kiűzését követelik abból az országból, amely legalább annyira szülőföldje a magyaroknak is, mint a románoknak. A magyarellenesség, a xenofóbia legalább olyan súlyos, a futballpályákon nem kívánatos vétség, mint a rasszizmus. Vegye már észre valaki, hogy ebben az országban sajnos mi vagyunk a gyalázott, megalázott, kigúnyolt feketék!