Második hullám

Világszerte tombol a koronavírus-járvány, a május végi–június eleji mérséklés után ismét sebességbe kapcsolt. Már csak napok kérdése, hogy a fertőzöttek száma átlépje a 10 milliós szintet a világban. Két országban – USA és Brazília – a fertőzöttek száma már meghaladta az egymilliót, sőt, előbbiben a kétmilliót is.

Míg a tavasszal a járvány főleg Európában terjedt, manapság az USA-ban, Latin-Amerikában (Brazília, Mexikó, Peru, Chile, stb.), Ázsiában – mindenekelőtt Indiában – és immár Afrikában tombol. Arrafelé még az első hullámról van szó, akárcsak a volt Szovjetunió esetében – Oroszországban, Ukrajnában, Fehéroroszországban és Moldovában mostanság csúcsosodik ki.

Európa többi részén azonban a második hullám indult el. Németországban húsfeldolgozó üzemeknél fedeztek fel jelentős gócpontokat – ezernél is több fertőzéssel. Horvátországban egy szerencsétlennek bizonyult barátságos sportrendezvény indított el fertőzési láncot, de a Balkán többi országában is aggasztóan növekszik a megbetegedések száma. Románia sem kivétel, miután néhány napja 400 fölé emelkedett a napi új esetek száma, csütörtökön 460 új fertőzést regisztráltak, ami az áprilisi csúcsidőszakhoz hasonló fertőzési ütemet jelent. Magyarországra a második hullám szerencsére nem jutott el, az új megbetegedések számát immár napok óta 10 alatt tartják. Fölöttébb kérdéses azonban, hogy sikerül tartani ezt a szintet. A második hullám alig egy hónappal a karantén feloldása után jelentkezett, amikor az országok – köztük Magyarország és Románia – fokozatosan enyhítenek a korlátozásokon, illetve nyitják meg határaikat. Az élet lassan kezd visszatérni a szokásos kerékvágásba, a gazdaság élénkül, az emberek kiszabadultak otthonfogságukból. Sőt, a korlátozások feloldása folyamatban van, júliustól több ország az éttermeket is megnyitná. Vagy legalábbis ezt tervezi. A második hullám azonban keresztbe tehet az elképzeléseknek. Az országos kormányok még nagyobb kihívások előtt állnak, mint márciusban, az első hullámnál.

Továbbra is két ellentétes folyamatot kell egyszerre kezelni. A járvány kordában tartására hozott korlátozások és szigorítások pusztító hatásúak a gazdaság számára, a gazdasági szempontok előtérbe helyezése viszont emberi életeket veszélyeztethet. Csökkenő állami bevételekből nagyobb kiadásokat kell fedezni. A nagy különbség márciushoz képest viszont a lakossági hangulat. Két hónap karantén után elfogyott a lakosság türelme szerte Európában, a vírustól való általános félelem pedig alábbhagyott. Vagyis egyetlen kormány sem kockázathatja meg a tavaszi drasztikus intézkedések újabb bevezetését, a lakosság egyszerűen nem fogadná el. Ráadásul a nemzetközi helyzet is megváltozott: márciusban, amikor a kormányok egymás után vezettek be kemény korlátozásokat, könnyen lehetett egymásra hivatkozni. Manapság viszont a fokozatos enyhítés a jellemző, újabb korlátozások bevezetése szembe menne az általános európai tendenciával.

Nehéz helyzetben vannak az európai kormányok. Valamilyen szintű korlátozások bevezetése elkerülhetetlen, de nem olyan drasztikusak, mint tavasszal. A járvány tovább fenyeget, függetlenül a lakosság hangulatától vagy a gazdasági szempontoktól.