Mozgósítás

Nehéz lenne egyértelműen sikernek vagy kudarcnak minősíteni az RMDSZ eredményeit a vasárnapi helyhatósági választásokon. Mindkét változat mellett érvek szólnak.

Szatmár és Maros megye tanácselnöki, illetve előbbi polgármesteri tisztségeinek elvesztése alighanem kudarc. Viszont a majdnem 20-szal több erdélyi polgármesteri tisztség előrelépés. Szintén sikernek tekinthető a mozgósítás: vasárnap többen szavaztak a tulipánra, mint 4 éve, nemcsak a szórványban, hanem a székelyföldi tömbvidéken is. Ami jelentős teljesítmény, tekintettel a kormányzás népszerűtlen, ámde elkerülhetetlen megszorításaira: az RMDSZ-szel szöges ellentétben, koalíciós partnerétől, a PDL-től sokan elpártoltak hasonló megfontolásokból. Sajnos, a fokozott magyar mozgósítás gyakran nem bizonyult elegendőnek, mivel a románság még nagyobb számban járult az urnákhoz, az említett szatmári és marosi veszteségek erre vezethetők vissza, s a szórványban ezért nem sikerült megerősíteni a magyarság pozícióit.

Székelyföldön, a magyar–magyar küzdelemben azonban az RMDSZ egyértelműen megerősödött kihívóival szembe: Szász Jenő MPP-je és Tőkés László EMNT-je együttvéve kevesebb szavazatot kapott, mint a polgáriak egymagukban 4 éve. Jóllehet a hátszél most sem hiányozott, a budapesti hatalom mellettük kampányolt.

Szászék és Tőkésék éppen fő célkitűzésük, a kiábrándult magyarok mozgósítása terén szenvedtek kudarcot. Pedig milyen jó lett volna, ha Nagyváradon, Kolozsváron stb. több magyar tanácsost választottak volna, akár más-más színekben is, a kiábrándultak mozgósítása révén. Az EMNT, s – a 2008-as hasonló kudarca után – az MPP ismét bebizonyította, hogy az „RMDSZ-árvák” keblükre való ölelése üres szólam. Éppen ellenkezőleg, az RMDSZ szólította meg a közömbösek egy részét, illetve hódította meg az MPP kiábrándultjait.

Országos szinten, a román pártokkal való versenyben az RMDSZ gyengült, viszont a székelyföldi sikerrel és a fokozott mozgósítással megerősödött a belmagyar megmérettetésen. A magyar alakulatokra leadott szavazatok 86%-át szerezte meg, míg 2008-ban, egyetlen kihívó ellen 84%-t. Ami világosan jelzi, hogy az MPP és EMNT – budapesti hátszéllel – nemhogy román–magyar, hanem magyar–magyar síkon sem versenyképes.