Nemzeti ünnepek Romániában

Eleinte január 24., a „kis egyesülés” napja volt a frissen megalakult Románia nemzeti ünnepe. Azt a napot tartják Moldva és Havasalföld egyesülése időpontjának, 1859-ben azon a napon választották meg Bukarestben Alexandru Ioan Cuzát Havasalföld fejedelmének, miután január 5-én Jászvásárban már Moldva fejedelmének választották. A két oszmán tartomány tulajdonképpen 1862-ben egyesült, akkor szűnt meg a politikai, jogi és intézményi különállás, és szintén akkor született meg a Románia elnevezés az Egyesült Fejedelemségek (Principatele unite ale Moldovei și Tării Românești) helyére.

Január 24. azonban csak rövid ideig volt nemzeti ünnep, 1867-től május 10. váltotta fel. Egy évvel korábban ugyanis azon a napon került trónra I Károly fejedelem. Később Bukarest május 10-re időzítette a fontos történelmi eseményeket, 1877-ben a parlament azon a napon kiáltotta ki az Oszmán Birodalomtól való függetlenségét, 1881-ben pedig szintén május 10-én koronázták királlyá I. Károly fejedelmet. 1947-ig május 10. maradt Románia nemzeti ünnepe, amely sokak szerint az ország igazi nemzeti ünnepe. A lakosság annak érezte, legalábbis az első világháború utáni időkben. Azelőtt a 80%-ban analfabéta, súlyos megélhetési gondokkal küzdő, óriási többségében falusi románság aligha törődött a nemzeti ünneppel.

December elsejét csupán a rendszerváltás után nyilvánították Románia nemzeti ünnepének, mondhatni kizárásos alapon, jobb híján ezt választotta a frissen megválasztott országgyűlés. Az 1989-es rendszerváltás ideológiai változással párosult, ebből kifolyólag új nemzeti ünnep lett szükséges, az éppen ledöntött kommunista rendszer ünnepe nyilván nem maradhatott nemzeti ünnep. Ion Iliescu azonban személyes és ideológiai megfontolásokból erősen ellenezte a hagyományos nemzeti ünnep, május 10. visszaállítását, a rendszerváltás utáni zavaros évben még sokan a királyság visszaállítását és a kommunizmus előtti rendszer (1923-as alkotmány) újjáélesztését szándékozták. A rendszerváltás körül is komoly társadalmi ellentét volt, a civil szféra és a demokratikus ellenzék december 16-át, a temesvári forradalom kitörését tekintette a rendszerváltás meghatározó pillanatának, miközben Iliescu és szekus bandája Ceaușescu megdöntését, december 22-ét. Ezen komoly nézeteltérések miatt sem a hagyományos május 10., sem a 89-es rendszerváltás emléke nem válhatott nemzeti ünneppé. Alternatívára volt szükség, december elseje így lett Románia hivatalos nemzeti ünnepe. Holott a két világháború között és a szocializmus idejében sem tulajdonítottak különösebb jelentőséget neki, sima hétköznapnak számított. Csak a rendszerváltás után magasztalták az egekig a „nagy egyesülést”. Annak ellenére, hogy Bukarestben sosem volt hiány államnacionalizmusból, sem a két háború, sem a szocializmus idején.