Ismét felkavarta a kedélyeket az RMDSZ régió-átszervezési tervezete, amely – hallgatólagosán – már átment a szenátuson. Amely szerint a jelenlegi 8 fejlesztési régió helyett 16 alakulna, jelentős földrajzi, történelmi, kulturális és gazdasági adottságok alapján.
A jelenlegi helyzet nem váltotta be a hozzája fűzött reményeket. Közel másfél évtized alatt a régiók közötti különbségek nőttek, akárcsak a régiókon belül, megyék között, noha a célkitűzés éppen az ellenkezője, a fejlődésbeli különbségek csökkentése volt. Ráadásul régiós fejlesztési projektek sem születtek, minden megye csakis saját ügyeivel foglalkozik, nem a szomszédokkal való együttműködéssel. Emiatt az EU-s pénzek lehívása is akadozik, s Románia abba a helyzetbe jutott, hogy jóformán többet fizet be a közös EU-s kasszába, mint amennyit onnan kap. Sőt, közigazgatásilag megyék, fejlesztésileg régiók kettőssége fokozza a hatásköri átfedéseket, megdrágítja a működtetést, s csökkenti a hatékonyságot.
Tehát a bizonyítottan bukott jelenlegi régiók átszervezése közérdekű célkitűzés kell, hogy legyen. Személytelen, mesterséges mivoltuk csupán fokozza átszervezésük szükségességét.
Mindezek ellenére az RMDSZ által szorgalmazott átszervezés mégsem népszerű sem a közvélemény, sem a politikum szemében, mivel Maros, Hargita és Kovászna megyéket összevonná egy külön fejlesztési régióba. S ez a törvénytervezet kényes pontja.
Paradox módon az utóbbi évek állandó autonómia hangoztatásukkal maguk a székelyek is megnehezítik az átszervezést, s a külön székelyföldi régió létrehozását. A többségi közvélemény ugyanis a régiók átszervezésében csupán a székely autonómiát látja. Amelytől zsigerekből idegenkedik. Amennyiben a hangos „autonómia, autonómia” kiabálás helyett a székelyek megfontolt észérvekre, számokra, gazdasági mutatókra fektették volna a hangsúlyt, a többség bizonyára kedvezőbben fogadná.
Így viszont kemény küzdelem vár még a képviselőházban, s a tervezet elfogadása korántsem garantált, hiába van kormányon az RMDSZ, s hiába szólnak mellette az észérvek. Romániában a racionalitás nehezen érvényesül, az emocionális megközelítés amúgy is háttérbe szorítja. Még ha nem is öntenek olajt a tűzre.
Hozzászólások