Szálka és gerenda

Lejáratták magukat az úgynevezett román fociszurkolók a válogatott hétvégi andorrai mérkőzésén, amikor fáklyákat és tiltott egyéb pirotechnikai eszközöket gyújtottak meg a stadionban, majd jól össze is verekedtek. Meccs közben pedig magyarellenes szlogeneket kiabálták, például a hírhedt „ki a magyarokkal az országból”-t. Vajon melyik országra gondolhattak Andorrában, az Andorra–Románia-mérkőzésen?

A „szurkolók” botrányos viselkedése nyomán az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) alighanem büntetést szab ki a román labdarúgó szövetségre. Arra a román szövetségre, amely éppen a botrányos mérkőzés előtti héten óriási hisztit csapott a Nagy-Magyarországos sálak, jelvények és molinók miatt. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) ugyanis bejelentette, hogy a szurkolók bevihetnek olyanokat magyarországi stadionokba rendezett nemzetközi meccsekre. Jóllehet a bejelentés a magyar szurkolóknak szól, Bukarestben óriási hiszti tört ki, mintha az apokalipszis köszönt volna be. Nemcsak a román labdarúgó szövetség és úgynevezett „futball-emberek” ordítoztak, hanem politikusok is, s a sajtó is jócskán csámcsogott rajta, szinte kivétel nélkül magyarellenes húrokat pendítve. Engedélyezi-e vagy sem az UEFA a Nagy-Magyarországos jelvényeket? Egy szomszéd ország fociszurkolóira tartozó marginális ügyből Bukarestben országos ügyet csaptak.

Látják a szálkát a szomszéd szemében, de nem látják a gerendát a sajátjukban. Januárban ugyanis a játékvezető félbeszakította a Sepsi OSK–U Craiova 1948-találkozót az olténiai „szurkolók” sorozatos magyarellenes kirohanásai miatt. A romániai csapatsport lelátókon (főleg focinál) a magyarellenesség gyakori jelenség, a „szurkolók” mondhatni, az idegengyűlölet csoportos megtestesítői. A romániai focipályákon a magyarellenesség gyakori jelenség, főleg a Kárpátokon túl, a „kifelé a magyarokkal az országból” gyalázkodás szinte elmaradhatatlan velejárója minden focimeccsnek, ahol székelyföldi csapat játszik. Sőt, a jelenség nemcsak focipályákon, hanem más csapatsportnál is előfordul, főleg jégkorong-mérkőzéseken.

Számos balkáni országhoz hasonlóan, a „szurkolók” gyakran amolyan hivatásos bajkeverők Romániában is. Alig akad tömegverekedés, köztéri balhé, rendvédelmi szervekkel való összecsapás vagy egyéb köztéri csoportos randalírozás, amelyben a falkába csoportosuló „szurkolók” ne játszanának kiemelkedő szerepet. Sokak számára a sport csak ürügy a csoportos balhézáshoz. Az úzvölgyi temetőben 2019-ben a randalírozók jelentős része például ilyen „szurkolók” köréből került ki. A székelyföldi román felvonulásokban és magyarellenes gyalázkodásokban is kiemelkedő szerepet játszanak a többnyire Kárpátokon túli városok csapatainak „szurkolói”.

Ilyenkor elhangzanak ugyan elítélő mondatok, a sportszövetségek olykor-olykor még meg is bírságolják a klubokat, a sajtóban is megjelenik itt-ott elítélő írás, de korántsem csinálnak belőle akkora ügyet, mint a múlt héten a Nagy-Magyarország-jelvények kapcsán. A másoknál észlet szálka még mindig jobban borzolja a román közvéleményt, mint a saját gerenda. Holott a falkákba csoportosuló, úgynevezett szurkolók igenis problémát jelentenek. Tudomást vesznek-e róluk a hatóságok, s fellépnek-e erőszakos megnyilvánulásaik ellen, vagy hagyják elfajulni a dolgokat?