Szégyenpad

Románia vált az EU feketebárányává. Az utóbbi idők eseményei komoly aggodalmakat szültek a bukaresti hatalom demokrácia és jogállamiság ellenes lépéseivel kapcsolatosan.

Az állásfoglalások és a diplomáciai üzenetek hangneme is a fokozódó türelmetlenséget jelzik. Míg néhány napja inkább a jobboldal reagált, túl az ideológiai választóvonalon már Pontáék politikai testvérei, a szocialisták is.

Az Európai Bizottság jövő heti ülésén is a romániai demokrácia sorsa lesz a téma. Míg Ponta Brüsszelben magyarázza bizonyítványát, Viviane Reding, az EU igazságügyért és demokráciáért felelős biztosa a több év alatt felépített eredmények és bizalom lerombolásának következményeit pengeti.

Az Európai Bizottság pedig bejelentette, hogy maximális figyelemmel kíséri a július 29-i népszavazást. Aligha megtisztelő bánásmód, a szavazás korrektségét inkább Belarusz, Albánia vagy más országok esetében kellett felügyelni.

Nem is olyan rég Románia még nem okozott különösebb fejfájást az EU-nak. Görögország (gazdasági téren) és Magyarország (politikailag) voltak eddig a problémás országok. Előbbi súlyos gazdasági helyzete még sokáig okozhat gondokat, a Budapesttel szembeni aggályok egyelőre alábbhagytak. Románia esetében inkább a korrupcióellenes fellépés volt a gyenge pont, a demokratikus berendezkedéssel nem volt gond. Az utóbbi hetek/napok gyors politikai manőverei és a Romániából jövő ellentétes információk nehezen értelmezhetők és értékelhetők a demokrácia értékeire kényes EU számára.

Az EU-ban ugyanis az intézmények kerültek előtérbe a személyek helyett, a demokrácia és jogállamiság, pedig közös európai érték, immár nem a tagállamok belügye. Erélyesen fel is lépnek a demokratikus intézményeket veszélyeztető lépések ellen.

Bukarestet, pedig most éppen ezzel gyanúsítják.