Széthúzás

Létezésének legrosszabb évét zárja az Európai Unió. A nemzeti érdekek menti széthúzás soha sem volt nagyobb, mint 2013-ban. Nem is annyira nemzeti érdekek mentén, az egyre erősebb és aggasztóbb törésvonalak inkább tömbök között rajzolódnak ki, észak–dél, illetve nyugat–kelet. 

Jóllehet 2013-ban az EU túljutott a gazdasági világválság mélypontján, idén nem volt szükség tűzoltószerű beavatkozásokra az euró megmentésére, mint korábban, a csak egyes országokban folytatott megszorításokat pedig össze sem lehet hasonlítani a 2009–2011 közötti általános előzményekkel.

Az előző évek súlyos problémáinak keserű gyümölcsei idén értek be, s jelentősen megmérgezik az unión belüli viszonyokat. A néhány évvel ezelőtti bővítési lelkesedésnek nyoma veszett, újabb hullámra legoptimistább esetben is csak 2021-ben lehet számítani, a 2004-es és különösképpen a 2007-es bővítések okozta kiábrándulás után.

Utóbbiak tudományos, gazdasági és szellemi hozzájárulása minimális, viszont egyre több problémát okoznak, újabb és újabb uniós mechanizmusok kidolgozását teszik szükségessé, mint például a tervezett közös EU-s ügyészség, a keletiek csatlakozása által jelentősen fokozódó gondok (korrupció, politikusbűnözés, hatalmi szélhámosság) orvoslására.

A Nyugat idén első ízben változtatott Kelet-Európa 1989 utáni feltétlen felkarolásán, s a kiemelkedő stratégiai fontosságú Nabucco kőolajvezeték ügyében magára hagyta azt az orosz medvével szemben. A Nabucco alternatívát jelentett volna az orosz földgáztól való függésre, nyugati politikai támogatás hiányában az elképzelés elbukott, s Kelet-Európa a belátható jövőben is Moszkva önkényétől függ.

Oroszország viszont legjobb évét zárta a Szovjetunió felbomlása után, miután sikerült megtorpedózni Ukrajna nyugati haladását, sőt, örvendezve figyeli, ahogyan Kelet szorgalmasan tölti fel Nyugat hócipőjét, egykori volt befolyási övezete visszaszerzése reményében. Románia és Bulgária esetében eldőltnek tekinti az ügyet, sorsuk Kelethez fűződik, lassú, ám visszafordíthatatlan folyamat nyomán, ahogy a Kreml hivatalos szócsöve, Oroszország hangja jegyezte meg a Bukarest és Szófia, illetve Brüsszel közötti növekvő feszültségek nyomán.