Szigorítások és enyhítések járványidőben

Világszerte tombol a koronavírus-járvány, a fertőzöttek száma augusztus 29-én meghaladta a 25 milliós szintet (vagyis a világ lakosságának 0,32%-a – szerk. megj.) Jóllehet az esetek mintegy felét három országban (USA, Brazília és India) regisztrálták, s a járvány továbbra is ott emelkedik legnagyobb méretben (napi 40-75 ezer új fertőzött), a második hullám immár Európában is tombol. Szeptember elsején Oroszország lett a negyedik ország a világon, ahol a fertőzöttek száma meghaladta az egymilliós küszöböt (a járvány kezdete óta tehát lakosságának 1,65%-a fertőződött meg – szerk. megj.).

A vén kontinensen több, mint 3,5 millióan (az összlakosság 0,47%-a körül –szerk. megj.) fertőződtek meg a járvány megjelenése óta, az áldozatok száma pedig meghaladja a 200 000-t (ami az összlakosság 0,025-nál valamivel többet jelent – szerk. megj.). Augusztusban Európában is beindult a második hullám, amely nagyobbnak ígérkezik a tavaszi elsőnél. Számos országban dől meg az új fertőzések napi csúcsa, a nagyobb népességű országokban a napi növekedés négy számjegyű, Spanyolországban és Franciaországban még a 7000-t is meghaladja. Napról napra egyre aggasztóbb számokat jelentenek be a legtöbb országban, a fertőzés jobban terjed, mint tavasszal, szinte mindenütt.

Romániában augusztus végére sikerült ugyan laposítani a görbét, vagyis stabilizálni a napi új esetek számát, miután júliusban robbanásszerűen növekedett (akárcsak az elvégzett tesztek száma: 3-4 ezerről 20-22 ezerre, míg például az utóbbi 24 órában a 26 ezret is jócskán meghaladta – szerk. megj.). Míg júniusban napi 500 alatt volt az új esetek száma, augusztusra tartósan ezer fölé, gyakran 1400 fölé emelkedett, az összes fertőzöttek száma 27 296-ról 88 000 fölé ugrott, az áldozatoké pedig 1667-ról 3600 fölé ugrott két hónap alatt!

Magyarországra a második hullám csak augusztus legvégén köszönt be, pénteken 100 fölé emelkedett a napi új esetek száma, szerdán pedig 365-re, ami abszolút csúcs a járvány megjelenése óta, úgy, hogy május közepe óta a napi új fertőzések számát folyamatosan 50 alatt sikerült tartani. A budapesti hatóságok figyelmeztették a lakosságot, hogy a második hullám beköszönése csupán idő kérdése, Magyarország nem lehet járványügyi napsütéses sziget, miközben a környéken felhőszakadásos viharok tombolnak.

A hatóságok továbbra is komoly kihívással szembesülnek. Amíg nem készül el az oltás, a járványt csakis a személyes mozgásszabadság korlátozásával és a fertőzöttek fizikai elszigetelésével lehet megfékezni, más megoldás egyszerűen nincs. Csakhogy a lakosság – főleg a hedonista ifjúság – egyre kevésbé hajlandó elfogadni a személyes szabadságjogok korlátozását. Berlinben és számos nyugati városban gyakoriak a tüntetések emiatt. A kormányok azonban kénytelenek szigorítani, mindenekelőtt az arcmaszk kötelező viselésének kiterjesztésével, különben még nehezebb lesz megfékezni a járvány terjedését. A második hullámot ugyanis a nyári szabadság váltotta ki, amikor milliók utazták be keresztül-kasul Európát, hordozva a vírust. Kétségtelen, idén jóval kevesebben nyaraltak, mint tavaly, az idegenforgalom mindenütt zuhant, de még így is elindították a második hullámot. Amúgy a túrizmusnak jelentős szerepe volt az első hullám megjelenésénél is, több skandináv országba az ausztriai sítúráról hazatérők hurcolták be a vírust.

Magyarország határozott lépéseket hozott rögtön a második hullám beköszönésénél, szeptember elsejétől lezárta határait, csupán Csehország, Lengyelország és Szlovákia állampolgárai léphetnek be az országba, de ők is csak negatív teszttel, miközben a hazatérő magyar állampolgárokat automatikusan kéthetes karanténba helyezik, két egymást követő negatív teszt hiányában. El is indult a sivalkodás emiatt, Brüsszelben is morognak a magyar intézkedések miatt, mert ugyebár diszkriminálnak és korlátozzák az emberi szabadságjogokat. Budapest azonban egyértelműen az emberi életek megmentése mellett kötelezte el magát, feláldozván ezért akár a gazdaságot, akár a személyes szabadságjogokat. Mások nem annyira eltökéltek, csupán a brit kormány pendítette meg, hogy késő ősztől a tavaszihoz hasonló totális lezárást vezet be, ha addig nem sikerül megfékezni a járványt. A választások nyomása alatt álló Románia viszont éppen ellenkezőleg, enyhítést vezetett be az éttermek, színházak és mozik megnyitásával, holott a járvány továbbra is összehasonlíthatatlanul súlyosabb, mint például Magyarországon.