Történelmi tabu

Első miniszteri rendeletében a „liberális” Puiu Haşoti leállíttatta a korai havasalföldi fejedelmek kihantolását és földi maradványaik tudományos kutatását.

Kolozsvári történészek és kutatók, holland, brit és osztrák szaklaboratóriumok bekapcsolásával Havasalföld (Ţara Românească) alapítóinak és első uralkodóinak maradványait szándékozták genetikai tesztek alá vetni etnikai eredetűk pontosabb meghatározása végett.

Néhány évvel ezelőtt a tekintélyes Neagu Djuvara sokkolta a román közvéleményt, amikor alaposan dokumentált, komoly érvekkel felépített munkájában azt bizonyította be, hogy a havasalföldi vajdaság alapítói nem románok voltak, hanem kunok, élén a román nemzet „atyjának” tekintett, legendás Negru Vodaként ismert Basarabbal.

Ráadásul a párizsi Sorbonne-on tanult Djuvara nemcsak a honalapító uralkodót, hanem a korai havasalföldi arisztokrácia zömét is etnikailag kunnak, kisebb részben pedig szlávnak határozta meg.

A mostani tudományos kutatás genetikai szemszögből szándékozott megvizsgálni a dolgokat, ami akár Djuvara elméletének megerősítését, akár cáfolását hozhatta volna. Máshol is történtek hasonló vizsgálatok, az egyiptomi fáraóktól az orosz cári családig, az elhunytak csontjainak megvizsgálása gazdagította a tudományos ismereteket.

Nos, Romániában ez nem lehetséges, holott Havasalföld alapítóinak kun eredét már Nicolae Iorga, a legnagyobbnak – és igencsak nacionalistának – tartott román történész is felvetette még a két világháború közötti időkben. Ennek ellenére a dák váraknál pionírrá avatott egyszerű nép számára valós arculcsapás, hiszen a „kizárólagos dákó–római eredet”, s a „kontinuitás minden négyzetcentiméteren” című mítoszokat sulykolták beléje. Számukra alighanem kínos lenne, ha genetikailag is bizonyítást nyerne a kun eredet. A kommunizmus nacionalista korszaka agymosásának nyomai ugyanis nem tűnnek el olyan egyszerűen. Nemcsak azoknál, akiknek történelmi ismeretei később nem bővültek egyéni olvasmányokkal. Az iskolában beléjük sulykolt tömény ideológia okán sokan a mai napig meg vannak győződve arról, hogy például Kolozsvár vagy Nagyszeben történelmi hagyatéka kizárólag román, amelyhez a magyaroknak vagy szászoknak „nyílván” semmi köze sem lehet!

Bár csak róluk lenne szó. A tudományos kutatást azonban nem a mítoszaiban megrendített nép akadályozza meg, hanem a történész végzettségű miniszter. Aki a ’89 előtti időkben formálódott, amikor a történelmet nem a komoly bizonyítékokon alapuló, a forrásokat kritikusan megfontoló szemlélet alapján írták, hanem a pártpolitikai nacionalista ideológia elvárásaihoz igazították. Egyes körökben a konkrét, racionális érvek továbbra is háttérbe szorulnak az érzelmi megközelítés mögött, az 1989 előtti mentalitásokat itt sem könnyű legyőzni. Sajnos, magas döntéshozók sem képesek szembesülni a történelmi valósággal, ahogy más nemzeteknél már rég megtörtént. Havasalföld alapítóinak kun (vagy szláv) eredete, amit a genetikai kutatás kimutathatott volna, továbbra is tabu téma marad.

Vagy a mítoszok összeomlásától való félelmen kívül politikai leszámolás miatt akadályozták meg a genetikai kutatást? A 96 éves kora ellenére is szellemileg friss Neagu Djuvara – még a háború előtti időkből PNL-tag – keményen kritizálta Crin Antonescu pártelnököt, beképzelt csökönyös ostobának nevezte a PSD-vel való összeölelkezés miatt. Haşoti pedig Antonescu hűséges pártkatonája, a bosszú tehát nem kizárt. Mert ha néhány év múlva mégis engedélyezik a tudományos kutatást, a liberalizmus nagy öregje aligha éri meg annak eredményeit.