Újjáépítés

Friss hírek szerint az ukrán parlament első olvasatban elfogadta az új államnyelv-törvényt, mely az ukrán mellett a nemzetiségek által lakott régiókban azok nyelvét is (második) állami nyelvként kezelné.

Ami azt jelenti, például, hogy Csernyivciben a román, Kárpátalján a magyar is hivatalos regionális állami nyelv lenne, a helyi állami szervek határozatait, döntéseit, dokumentumait románul, illetve magyarul is közölni kellene, sőt, a helyi románság és magyarság személyazonosságát bizonyító iratokat is két nyelven  állítanák ki.

A törvény, melynek végső megszavazására már van esély, bár az ukrán nacionalisták igencsak kardoskodnak ellene, azt is előírja, hogy az oktatást minden szinten – az óvodától a felsőoktatásig – biztosítani kell a nemzetiségek által lakott régiókban a nemzetiségek nyelvén is.

Nos, e hír akkor érkezik, amikor nálunk a Nyírő-ügy és a Kövér-ügy miatt a többségi nemzet nacionalistáinak a politikusok tálcán nyújtották a magyarellenes kijelentéseket, olyanokat, amelyekről akár azt is hihettük, hogy a történelem már átlépett rajtuk.

Ismét hallunk nyilvános fórumokon is olyasmit, hogy mit akarunk mi, az olyan barbárok utódai, akik a húst is nyereg alatt puhították, örüljünk annak, hogy befogadnak minket egy ősi keresztény civilizált országban, ahol tolerálnak is, egyenlő jogokat biztosítanak számunkra, sőt, az egyenlő jogoknál is többet, az egész Európa, az egész világ példát vehetne arról, ahogy itt oldották meg a nemzetiségi kérdést.

Ezt mondta annak idején Ceauşescu is, bár ezt a fiatalok már nem tudják.

Előrelátható volt az RMDSZ hatalomból való kiűzetése után, hogy a választási kampányban ismét előveszik a magyar kártyát, amihez, sajnos, nemcsak a bukaresti, hanem némileg a budapesti politika is hozzájárult.

Olyannyira, hogy veszélybe került a két évtizeden át sziszifuszi erőfeszítésekkel kiharcolt román–magyar viszony javulása mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban, értve ezen a Románia és Magyarország közötti kapcsolatokat is, hisz hol vannak már azok az idők, amikor a két kormány még együttes üléseket is tartott?

Mindezek ellenére nem hisszük, hogy Kőműves Kelemenek építették a rendszerváltás után a két nép és a két ország közös európai várrészét, melynek falai nem omolhatnak le felelőtlen politikusok és államférfiak rövid távú választási érdekei miatt.

E sajnálatosan kialakult helyzet felelőtlen felelőseit könnyű megtalálni, nehezebb talán az, hogy a gyors újjáépítéshez akadjanak mindkét országban bölcs politikusok és államférfiak.