Ünnepnap?

Több ezer ember vonult ki idén Erdély városaiban december elsején. Holott máskor a románság közömbös a nemzeti ünnep iránt, az előző években alig vettek részt rajta. Csupán a helyi és megyei intézmények vezetői dideregtek pártpolitikai kötelességből.

Idén más volt a helyzet, számos városban katonai felvonulást és koncerteket szerveztek, s ezek – na meg az ingyen osztogatott étel – vonzották a tömegeket. Nem maga az ünnep, a megemlékezések, a felemelő beszédek, hanem a látvány, a cirkusz és a gyomor.

Nélkülük aligha lehet kicsalogatni a románságot december elsején. Mármint az átlagpolgárt, az egyszerű embert. Ennyit érne számukra a nemzeti ünnep? De hát milyen nemzeti ünnep az, amely csak különböző ráadásokkal képes megmozgatni a népet?

December elsején hideg van, hallani gyakran. Igen ám, de március 15. is gyakran fagyos. Mégis az erdélyi magyarság szép számban vesz részt a nemzeti ünnepen. Még a szórványbéli Hunyad megyében is, ahol majdnem annyi magyar jelenik meg évről évre március 15-én, mint amennyi román december 1-jén. Holott számbelileg a kb. 20 000 magyar eltörpül a 350 000 román mellett, március 15. pedig munkanap, míg december elseje szabad, s ráadásul az ünnepségeket hirdető magyar sajtó mozgósító erejét össze sem lehet hasonlítani a román médiáéval.

Netán azért lenne ennyire közömbös az erdélyi románság, mert kisemmizettnek érzi magát? Politikai vezetői már a két háború között a regáti balkánizmus áldozatának tekintették Erdély európai civilizációját, s 1923-ban (Traian Vuia), 1931-ben (Boilă testvérek) illetve 1938-ban (maga Iuliu Maniu) Erdély autonómiáját tűzték zászlóikra. Sőt, Maniu még 1918-ban is csak feltételes egyesülést szorgalmazott, széleskörű autonómiával, csak kőkemény viták után, a Petru Groza-vezette ifjabb szárny nyomására fogadta el a feltétlen egyesülést.

Netán a nemzeti ünnep gyakori változtatása is szerepet játszik az érdektelenségben? 1990-ben Iliescu és csapata nem merte továbbvinni a kommunista jellegű augusztus 23-t, viszont erősen ellenezte a demokratikus erők által szorgalmazott hagyományos román nemzeti ünnepet, május 10-ét. Tekintettel a felturbózott nacionalista hangulatra december elseje tűnt a legjobb kiútnak, holott korábban, 72 évig semmilyen különösebb szerephez sem jutott.