Változatlan helyzet a keleti fronton

Elképesztő mértéket ölt az orosz gyűlöletkeltés, a moszkvai propagandagépezet immár nyíltan népirtásra buzdít. Mi több, gyermekek elleni gyilkosságra.

Minderre a napokban került sor az orosz állami televízió „vitaműsorában”, a Kreml propagandájának amolyan zászlóshajójában, amikor az egyik meghívott arról beszélt, hogy a nyolcvanas évek végén gyermekként Ukrajnában járt, a helyi gyerekek pedig azt mondták, hogy szovjet megszállás nélkül sokkal jobban éltek volna. Erre Anton Vjacseszlavovics Kraszovszkij műsorvezető azt válaszolta, hogy azokat a gyerekeket a Tiszába kellett volna fullasztani, vagy a Kárpátok valamelyik fából épített hegyi kunyhójába kellett volna összegyűjteni őket, és rájuk gyújtani a kunyhókat! Továbbá a melegségével kérkedő, s a háború előtt az azonos neműek kapcsolatáért aggódó Kraszovszkij azt javasolta, hogy a hasonlóan gondolkodó ukrajnai lakosokat egyszerűen le kellene lőni, miután az orosz hadsereg „felszabadítja”, azaz letörli a térképről Ukrajnát.

Az ilyen nyílt népirtásra való uszítás nyomán Ukrajna kormánya a tévécsatorna világszintű betiltását kérte. Moszkvában is rájöttek, hogy ez több a soknál, Margarita Szimonjan, a tévé vezérigazgatója, azonnali hatással felfüggesztette Krasszovszkijt állásából. Holott magát Margarita Szimonjánt sem kell a szomszédba küldeni némi nyugatellenes vagy ukránellenes uszításért, Putyin személyes kedvenceként az eloroszosodott örmény hölgy évek óta ezt teszi állandó jelleggel, s ezért aligha meglepő, hogy előkelő helyen szerepel az európaiak tiltólistáján. Beosztottja kirohanása azonban számára is elfogadhatatlan, ha nem is meggyőződésből, inkább taktikailag. A több nyelven sugárzó, Európában és az USA-ban már betiltott RT-televízió és a Szputyik rádió ugyanis ugyanazt a szerepet töltik be a Kreml mai propagandája számára, mint egykor az Izvesztia és Pravda újságok a szovjethatalom számára. A keleti fronton a helyzet tehát változatlan propaganda szempontjából, a proletár internacionalizmus és a kommunista ideológia hiányától eltekintve.

Moszkva képtelen elfogadni, hogy kelet-Európában megszállónak, elnyomónak és zsarnoknak tekintik az oroszokat/szovjeteket. A nézet általános volt, az összes „testvéri országban” és a Szovjetunió nyugati részein egyaránt, azokban, melyek a Ribbentrop–Molotov-paktum révén kerültek fél évszázadra közvetlen szovjet megszállás alá. Még a gyerekek számára is nyilvánvaló volt, a nyolcvanas évek végére, a gorbacsovi liberalizáció idején ezt már nyíltan ki is mondhatták. A „ruszkik haza” gondolat nemcsak Magyarországon és Csehszlovákiában fogalmazódott meg nyilvánosan 1956-ban, illetve 1968-ban, de szinte mindenütt az 1945-ben szovjetek „felszabadította” Európában benne volt az emberek lelkében, még ha nem is merték nyíltan hangoztatni.

Apropó 1956 – a moszkvai propaganda akkor is azt sulykolta, hogy a szovjet csapatok nem megszállóként, hanem a nyugati imperialisták és helyi náci szövetségeseik által gyötört magyar népnek testvéri segítséget nyújtó barátként vonult be Magyarországra. Az akkori magyarországi eseményeket szinte egy az egyben úgy állították be, mint a mostani Ukrajna-ellenes katonai agressziót: a dolgozó magyar nép egyöntetűen, szívvel lélekkel a Szovjetunió és a kommunista rendszer elkötelezett híve, de a nyugat – főleg Amerika – imperialistái a háttérből felbujtottak néhány magyarországi nácit a magyar nép ellen. A Magyarországra küldött, többnyire a közép-ázsiai köztársaságokból besorozott szovjet katonáknak ezt mondták, legtöbben közülük meggyőződéssel hitték, hogy a dolgozó magyar nép érdekében és a szocializmus „vívmányai” megvédéséért vonultak be a gonosz nyugatiak és helyi náci szövetségeseik támadásai ellen. 1968-ban a szovjet propaganda egy az egyben ugyanazt ismételte meg Csehszlovákia lerohanásakor. Akkoriban még könnyű volt Moszkvában szigorúan ellenőrizni az információkat, műholdas televízió még nem létezett, internetről nem is beszélve. De manapság is ugyanazt a propagandát használja Ukrajna ellen, a modern kommunikáció időszakában. Moszkvában csak ennyire képesek? Zsírosan megfizetett propagandistáik csupán a régi leves felmelegítésére képesek? A keleti fronton valóban változatlan a helyzet.