Világjárvány, világválság

Karácsonyra az élet visszatérhet normális kerékvágásába, nyilatkozta Boris Johnson brit kormányfő.

Bárcsak igaza lenne, s ne tévedne akkorát, mint elődjei egy évszázaddal ezelőtt. Amikor 1914 július végén–augusztus elején kitört az első világháború, szinte minden hadba lépő országban hasonlóan vélekedtek – Londonban, Párizsban, Szent-Péterváron, Berlinben, Bécsben és Budapesten a politikai és katonai vezetőség, illetve a közvélemény meg volt győződve, hogy karácsonyra véget ér a háború. Sőt, az antant és a központi hatalmak országai egyaránt meg voltak győződve, hogy saját győzelműkkel ér véget karácsonyra a háború. Alaposan melléfogtak, a háború több mint négy évig tartott, és milliós számban szedte az emberi áldozatokat. Rövid távú győzelmi galopp helyet hosszú távú szenvedés következett, az addigi történelem legvéresebb és legdurvább háborúja.

A koronavírus terjedése nemigen támasztja alá Boris Johnson optimizmusát. Éppen ellenkezőleg, csúcsokat döntve fokozódik. Szombaton az újonnan fertőzöttek száma meghaladta a 260 000-t a világon, miközben a vírus megjelenése óta több mint 14 millióan fertőződtek meg, és több mint 600 000-en hunytak el. A vírus hatványozottan terjed: míg az első millió fertőzés eléréséhez három hónap kellett, manapság 5 naponként regisztrálnak egy újabb milliót. A 10 milliós szintet június 27-én regisztrálták, július 17-én pedig a 14 millióst!

India a harmadik ország, ahol a fertőzöttek száma meghaladta az egymilliót, Brazíliában a kétmilliót, az USA-ban pedig csak napok kérdése, amíg meghaladja a négymilliós szintet! Hétvégén a fertőzöttek száma immár 22 országban haladta meg a százezres lélektani szintet, s félő, hogy a valós helyzet még rosszabb, talán sokkal rosszabb, mint ahogy a számok mutatják. Míg tavasszal a járvány főleg a fejlett Európán és az USA-ban terjedt, manapság az USA mellett mindenekelőtt Latin-Amerikában, Ázsiában és Afrikában tombol, többnyire fejletlenebb, szegényebb országokban, ahol kevesebb tesztet végeznek, a hivatalosan bejelentett esetek a valós helyzet apró töredékét teszik csak ki. Haszan Rohani iráni államelnök szerint már most 25 millióra becsülik a fertőzöttek számát és további 30-35 millió fertőződhet meg a mintegy 80 millió lakosú országban. Ami mintegy százszorosa az eddigi adatoknak – Irán hivatalosan valamivel több, mint 270 000 fertőzöttet jelentett a járvány kezdete óta.

Európában a második hullám köszönt be. Számos európai országban a fertőzések száma aggasztó módon növekszik – e téren sajnos Románia az élmezőnyhöz tartozik, már csak napok kérdése, hogy mikor éri el a napi ezres szintet. Magyarország, ahol a napi új fertőzések száma immár hónapok óta maximum kétszámjegyű, inkább kivételnek számít, s kérdéses, hogy meddig marad ez így. Budapesten is egyértelműen a második hullám beköszönésére számítanak, mintsem a járvány további visszaszorítására.

A koronavírus nem szándékszik visszavonulni, az emberiség pedig nem tudja visszaszorítani. Jóllehet a fejlett világban gőzerővel dolgoznak a COVID–19 elleni oltáson, kicsi a valószínűsége, hogy az egyhamar elkészülhet. A járvány terjedését jelenleg kizárólag a fertőzöttek fizikai elszigetelésével lehet megfékezni, ami viszont egyre nehezebb, egyrészt a fertőzöttek fokozatosan növekvő száma és a kontaktusok nyilvántartásának bonyolultsága miatt, másrészt amiatt, hogy ez az egyéni szabadság korlátozásával jár, amit az emberek gyakran nem hajlandók elfogadni. Svédország az egyetlen, amely kitartóan a nyájimmunitás kialakulására helyezi „válságkezelését”. Az eredmények világviszonylatban elrettentőek, a 10 milliós országban a fertőzöttek teljes száma meghaladja a 77 000-t, az áldozatoké pedig az 5600-t, ami nagyságrendekkel nagyobb, mint jóval népesebb országok esetében. Arról nem is beszélve, hogy a nyájimmunitás eleve kérdéses, az eddigi kutatások szerint a koronavírus-fertőzésből kigyógyultak több, mint 80%-a három hónapon belül elveszíti immunitását, vagyis újból elkaphatja a fertőzést!