Vlaicu és társai

Kereken száz évvel ezelőtt, 1912. július 14-én Aurel Vlaicu, a román és a nemzetközi aviatika egyik úttörője sikeres légi bemutatót tartott a Csálai erdő melletti mezőn, a mai repülőtér környékén. 

Saját konstrukciójú gépével mintegy 300 m magasra emelkedett, hosszú percekig körözött a teret zsúfolásig megtöltő és hosszasan éljenző közönség előtt, egy rövid időre eltűnt a „Vlaicu zboară-t” kiáltó nézők elől, majd, egy apró incidenst leszámítva, szerencsésen leszállt. A kemény talajfogás miatt a Vlaicu 2 nevet viselő aeroplan első keréktengelye eltörött.

A kevésbé sikerült leszállás az erős szélnek tudható be. A géphiba miatt a másnapra tervezett második légi parádé elmaradt.

A Românul című aradi lap, amely a vasúti társaságoknál is közbenjárt, hogy a Maros völgyi román falvak lakossága minél nagyobb számban jelen lehessen a bemutatón, azt írta 1912. július 16-i számában: „Duminică Aradul a fost românesc.” („Vasárnap Arad román volt.”)

Ezt megelőzően sok aradi volt kíváncsi a Központi Szálló (ma: SaoPaolo Imi Bank) előcsarnokában megtekinthető gépmadárra.

A román mérnök-aviatikus július folyamán erdélyi bemutató-sorozatra indult. Többek között Hátszegen és a szülőfalujához (Binţinţi) közeli Szászvárosban is demonstrációt tartott. A sikeres parádékat követően a lap gyűjtést kezdeményezett egy újabb aeroplan, a Vlaicu 3 felépítéséhez szükséges összeg biztosítására. Erre már a bátor repülő őszi légi katasztrófája miatt Arad környékén nem kerülhetett sor.

Aurel Vlaicu mérnök demonstrációjáról és a korábbi helyi repülési kísérletekről (Némethy Antal, Faludy Károly) már többször és több helyen írtam. Az sem ismeretlen az olvasók előtt, hogy az első világháború előtt a vagongyár melletti Marta autógyár műszaki személyzete jó néhány esetben alkalmi segítséget nyújtott motorhibás, kényszerleszállást végzett repülők kijavításában. Az említett sikeres „beugrásoknak” köszönhetően az első világháború alatt a helyi MARTA autógyárban 220 lóerős Benz motorokat gyártottak, majd a Brandenburg típusú repülőgépek teljes gyártása Aradra került. Ekkor építették ki Gájban, a mai laktanyák helyén (a Pécskai út végén) a katonai repülőteret. Később, a ’30-as évek elején ugyanitt szerették volna felépíteni a város civil repterét, de végül mégis Vlaicu demonstrációjának színhelye mellett döntöttek.

Egyébként 1922-ben végül – a korábbi tapasztalatok alapján – a Román Hadügyminisztérium az Astra gyárat bízta meg az első román repülőgéptípus, az Astra-Proto kifejlesztésével, amely egy év múlva el is készült és sikeresnek bizonyult. A gyárrészleget 1925-ben azonban „biztonsági okokból” elköltöztették Brassóba.

A helikopter kifejlesztésében fontos szerepet játszó Asbóth Oszkár, Pankota szülötte nem tudta Aradon, gimnáziumi tanulmányainak városában bemutatni repülési kísérleteit, mert járművét egy félreértés miatt hangárjának bérlői megrongálták.

Az ország első vidéki reptere mégis Aradon épült fel, s innen indult a vidék első járata a román fővárosba.

Az ejtőernyőzés egyik nagy magyar úttörője, Sziklai Jenő is tartott demonstrációs ugrásokat városunkban.

A háború alatt, 1944. július 3-án az égi áldásból bőven jutott Aradnak. Csakhogy érezzük mi is, mit jelent a bombázás. A szövetséges légierő szőnyegbombázása nyomán közel kétszázan vesztették életüket, 600-nál nagyobb volt a sebesültek száma és a vasút, a vagongyár, a liget környékén, valamint Mosóczon szinte minden romokban hevert. Szeptemberben, a változatosság kedvéért, a Luftwaffe szórta a gyújtóbombákat.”

A hőskor két bátor repülője is Aradon lelte a halálát. Ioan Georgescu pilóta egy ünnepi bemutató alkalmával, mélyrepülés közben akadt be egy villanykábelbe, Ioan Sava berepülő pilóta gépe pedig műszaki hiba miatt a gáji katonai repülőtér mellett fúródott a földbe. Emléküket egy-egy aradi utcanév örökíti meg.

A sugárhajtási gépek „hőskorában” az első áldozatok közé tartozott egy Zabos nevű aradi pilóta. (Sírja az Alsótemetőben, a halottasház közelében.) És utána, napjainkig, még sajnos, sokan követték.

A román katonai repülés egyik, ma is jó egészségnek örvendő kiválósága, Megyeri István, a Csiky jogelődjének 1959-ben érettségizett diákja.

Aurel Vlaicu száz éve körözött gépével Arad fölött. A repülés még napjainban sem veszélytelen.