Zöld fordulat

Európa legtöbb országához hasonlóan Románia is kilábal a koronavírus-járvány harmadik hullámából. Kedden az egész ország zöld minősítésűvé vált, miután a fertőzési ráta Bukarestben és Kolozs megyében is 1,5 ezrelék alá csökkent, az intenzív osztályon kezeltek száma pedig ezer alá.

Felszusszanhatunk, túl vagyunk a nehezén, újabb enyhítések várhatók, az élet kezd lassan visszatérni a normalitáshoz. Annak ellenére, hogy a hatóságok kénytelenek elismerni, hogy a jelenlegi ütem mellett nehéz lesz elérni az ötmilliós beoltási szintet június elsejéig, vagyis kevesebb, mint egy hónap alatt. Beoltási téren Románia ugyanis az utolsók között kullog EU-s viszonylatban, a legalább egyszer beoltottak száma épp hogy meghaladja a 3,5 milliót, miközben a szomszédos Magyarországon a 4 milliót is meghaladta, feleakkora lakosságnál!

Holott a beoltás Romániában is sebességbe kapcsolt az utóbbi hetekben, mindenekelőtt az autós beoltási kampányoknak, illetve a maratonoknak köszönhetően. A Déván elindított kampány nagy sikernek örvend, számos városban átvették az ötletet. Korábban az oltást igénylők száma jócskán meghaladta a rendelkezésre álló oltóanyagdózisokat. Az emberek tolakodtak feliratkozni a várólistákra, a nagy kihívás a szükséges dózisok beszerzése, nem a lakosság meggyőzése volt. Közben – EU-s szinten – sikerült megoldani a vakcinák beszerzését, manapság lényegében több a rendelkezésre álló oltóanyag, mint a magukat beoltani szándékozók száma. Ebből kifolyólag a várólisták kiürültek, bárki beoltathatja magát előzetes regisztráció nélkül, néhol még ki sem kell szállni a gépkocsiból.

A következő idők nagy kihívása a lakosság széles körű meggyőzése az oltás szükségességéről, amit aligha lehet felfokozni az oltásigazolvány (oltásútlevél) bevezetése nélkül. Motiváció hiányában a meglepően sok oltásszkeptikus aligha veszi a fáradtságot, hogy önszántából menjen el beoltatni magát. A legtöbb európai országban a motiváció jelentősen serkentette az oltakozási hajlamot. Máshol több hónapos karantént rendeltek el a harmadik hullám idején, azok fokozatos feloldása a beoltottak számától függött. Magyarországon például 3 milliós beoltási küszöbnél nyíltak meg a teraszok, 4 milliónál pedig az élményfürdők, de csak az oltási igazolvánnyal rendelkezők számára, 5 milliós szintnél pedig lényegében a többi korlátozásokat is feloldják. Ami komoly ösztönző tényező a több hónapos otthoni fogságra kényszerített lakosság számára.

Európa-szerte hasonló a helyzet, a harmadik hullámból való kilábalás nyomán egyre több országban enyhítenek a korlátozásokon, amit a lakosság gyakran örömünnepként fogad, például Belgiumban, Spanyolországban vagy Olaszországban. Máshol pedig hasonló enyhítésekre számítanak, a járvány ugyanis egész Európában visszavonulásra kényszerült.

A harmadik hullám azonban megfordította a tendenciát, a tavalyi első hullám kivédésénél még világbajnok Kelet-Európában – Magyarországgal az élen – a legrosszabb a helyzet, az elhalálozási ráta (a lakosság számához viszonyítva) a volt szocialista országokban a legmagasabb, miközben Nyugaton sikerült alacsony szinten tartani. Vagy lehet, hogy az eltérő nyilvántartási módszerek is befolyásolták a statisztikát? A washingtoni egyetem kutatóinak elemzése szerint világszinten több mint kétszer annyian hunytak el koronavírus-fertőzésben, mint ahányan a hivatalos statisztikákban szerepelnek, vagyis 6,9 millióan, nem 3,2 millióan. Románia esetében kb. a hivatalos adatok háromszorosa lenne az elhunytak száma (közel 88 ezer 29 ezer helyett), de számos európai országban is általános a 40-50 ezres eltérés – legalábbis az amerikai kutatók szerint.