A szénanátha, szezonális allergia

Mindnyájan ismerünk legalább három embert a környezetünkben, akinek az allergia valamilyen formájával kell megküzdenie. Gyakran fújják az orrukat, állandóan tüsszögnek és könnyezik a szemük. Ezek a tünetek már a tavasz beköszöntésével jelentkeznek. A szénanátha a légúti allergia egyik formája, a szezonális allergiás orrnyálkahártya- gyulladás (rhinitis) és kísérő tüneteinek összefoglaló, közkeletű neve. Elsősorban a levegőben lebegő virágporok, pollenek, illetve gombaspórák fehérje alkotórészei okozzák. Klinikailag akkor állapítható meg, ha a jellegzetes tünetei közül: tüsszögés, orrviszketés, orrfolyás, orrdugulás, legalább két tünet napi rendszerességgel, fél-egy órán át megfigyelhető. A betegséget gyakran kísérik szemtünetek, viszketés, könnyezés, kötőhártya- gyulladás, szem környéki ödéma formájában. Két fajtáját különböztetik meg: a szezonálist, amelynél a tünetek időtartama rövidebb egy hónapnál és a perzisztáló (állandó) formáját, amelyeknél a tünetek egy hónapnál tovább is fennállnak. A szénanátha az elmúlt években népbetegséggé vált, minden egyes új esztendővel egyre bővül  azok száma, akiknél jelentkeznek ezek a kellemetlen tünetek. A XIX. századi leírások még nem említenek ebben a kórképben szenvedőket, napjainkban Európában a betegek 5-20 százalékánál diagnosztizálták ezt a betegséget. A szénanátha még csak arra sem jó, hogy beteget jelentsünk a munkában, hiszen enyhe formája nem befolyásolja az életvitelt, és nem fertőz. Pedig éjszak nem tudunk aludni az orrdugulás miatt, állandóan száraz a szánk a szájlégzés következtében, és még lázasnak is érezzük magunkat, pedig a hőmérő semmit nem jelez (ez a szénaláz), fáj a fejünk és nehezen megy a koncentrálás.Az allergiás nátha alapvetően genetikailag kódolt, ha egyik szülő allergiás, a gyermekének 30 százalékos esélye van arra, hogy nála is megjelenik a betegség, ha mindkét szülő érintett, ez az érték 50 százalékra emelkedik. A szénanáthát a házi por (az abban lévő atkák) és a háziállatok szőre, tolla, hámsejtjei, nyála is kiválthatja, elsősorban ezek felelősek az egész éves panaszokért. A kutatások eredményeképpen kiderült, hogy alapvetően nem a természetes pollenek hatnak az immunrendszerre, hanem a pollenek külső felszínén létrejövő változások, amelyek a rájuk rakódó szennyező vegyi anyagok hatására jönnek létre, és ezekhez a változásokhoz nagyban hozzájárul a közlekedési eredetű légszennyezés, a dohányfüst, a háztartásban használt kémiai anyagok is. Tavasszal elsősorban a fák, például a mogyoró, nyír, éger, kőris, tölgy, szilfákról a levegőbe jutó pollen, később az olajfa, nyárfa virágpora válthatja ki az allergiás tüneteket. A kezelésnek több lépcsőfoka van, mely magába foglalja a megelőzést, az allergének és irritáló anyagok elkerülését és eltávolítását, a tünetek enyhítését, a gyógyszeres és immunterápiát. A gyógyszeres terápia beállítása függ az adott eset körülményeitől, formájától, időtartamától, súlyosságától. Enyhe és közepesen súlyos esetben antihisztamin szedése javasolt a tünetek jelentkezéskor, majd az immunterápia, a hipo-szenzibilizáció alkalmazására is sor kerülhet. Megelőzés szempontjából fontos, hogy az allergiás náthában szenvedő száraz, meleg napokon lehetőleg ne tartózkodjon a pollent kibocsátó fák közelében, a fák virágzása idején tartsa zárva lakása ablakait, ruháit ne szárítsa a szabadban, ne nyírjon füvet, figyeljen oda, hogy milyen vegyi anyagokra, vagy ételekre jelennek meg a krízisek, azt beszélje meg orvosával, szabadságát pollenszegény helyen, tengerparton vagy magas hegyekben töltse.Dr. Vajda Sándor főorvos