A ciántól a vörös iszapig

Hétfőn volt egy hete, hogy a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ajkai timföldgyára tározójának gátja átszakadt, és szennyező, mérgező, maró, gyilkos vörös iszap zúdult a Veszprém megyei településekre, közülük Devecsert és Kolontárt szinte teljesen elmosta. Eddig kilenc emberéletet követelt Magyarország legnagyobb ipari katasztrófája, több száz a kórházban ápolt sérültek száma, és felbecsülhetetlen az anyagi kár, nem beszélve a természetben okozott károkról. Az idén ár- és belvíz által sokat próbált emberekre ezúttal nem várt alattomos veszély támadt, és nem kell sokat nézni a híradásokat, hogy az ember együtt érezzen a szerencsétlenül jártakkal.Ezeken a hasábokon nem a felelősöket keressük, nem a károkat mérjük, hiszen sem tisztünk, sem módunkban nem áll ez, de megpróbálunk párhuzamot vonni az iszapkatasztrófa és a tíz évvel ezelőtti tiszai ciánszennyezés, a hatóságok reagálása, a felelősségre vonás módja között.Bő tíz éve történt2000. február 23. és március 6. között húsz független szakértő végzett tényfeltáró munkát a ciánszennyezés sújtotta területeken, és az ENSZ Környezetvédelmi és Emberi Jogi Programirodái számára részletes jelentést állítottak össze. Ennek összefoglalója idézi fel, hogy 2000. január 30-án, 22 órakor a nagybányai Aurul Rt. (az ausztrál Esmeralda, Exploration Limited és a romániai Remin által közösen birtokolt részvénytársaság) által működtetett üzemnél a bányatavat körülvevő gát átszakadt, aminek következtében 50–100 tonna ciánt, valamint különböző nehézfémeket tartalmazó, mintegy 100 ezer köbméter folyékony és lebegő hordalék került a vízbe. A gátszakadást a tervezési hibák, működési zavarok és a rossz időjárás együttesen okozták. A szennyezés a Zazar, Lápos és Szamos folyókon, valamint a Tiszán és a Dunán vándorolt keresztül, amíg négy hét múlva elérte a Fekete-tengert. A területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség tíz óra elteltével értesült a szennyezésről, a magyarországi hatóságoknak pedig január 31-én este szóltak.Emberéleteket nem követelt szerencsére a ciánkatasztrófa, de a hatóságok szerint 24 romániai település vízellátásában okozott zavarokat, míg Magyarországon a becslések szerint több mint 1200 tonna hal pusztult el.Felelősségre vonás ott és ittA magyar rendőrség őrizetbe vette és kezdeményezte az előzetes letartóztatását a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. vezérigazgatójának, Bakonyi Zoltánnak, akit több ember halálát okozó közveszélyokozással és környezetkárosítással gyanúsítanak – jelentette be hétfőn Orbán Viktor az Országgyűlésben. A magyar kormányfő azt is közölte: a vörösiszap-katasztrófát okozó vállalatot állami irányítás és állami vagyonzár alá vonják. Erre addig van szükség, amíg a kormány előtt az ügy kapcsán álló feladatokat nem oldották meg.Az őrizetbe vétel és az előzetes letartóztatás bejelentését nagy taps fogadta. A miniszterelnök szavai szerint a katasztrófa ügyének megnyugtató lezárásáig az újonnan létrehozott katasztrófavédelmi biztos hatáskörébe rendelik a Mal Zrt. teljes körű felügyeletét, irányítását és vagyonkezelését (a feladatot Bakondi György országos katasztrófavédelmi főigazgató kapta). Mint mondta, ezt annak érdekében teszik, hogy az üzemben minél hamarabb újrainduljon a biztonságos termelés, megkezdődhessen a kárvallottak kártalanítása, elhárítsák a további környezeti veszélyeket, és minél előbb megállapítsák a felelősséget. A biztos feladata lesz az is, hogy javaslatot készítsen a vállalat jövőbeni helyzetéről, annak figyelembevételével, hogy a kártalanításnak a károkozó pénzéből kell történnie, és nem az adófizetőkéből.Orbán szerint a feladatok meghatározásánál az a kiindulópontjuk, hogy nem természeti csapásról van szó, „emberek által épített és működtetett üzemben, emberek által létrehozott veszélyes anyag gondatlanság miatti elszabadulása okozta Magyarország legsúlyosabb ökológiai katasztrófáját”. Mint fogalmazott, korábban a milliárdosok, vállalattulajdonosok mindig megúszták, legfeljebb „egy-egy meteorológus, portás vagy egyéb szegénylegény” ütötte meg a bokáját. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy katasztrófa idején, illetve minden olyan területen, ahol az ember által előidézhető katasztrófa veszélye fennáll, az államnak a közérdeket a magánérdekkel szemben érvényesíteni elsődleges kötelessége.Ehhez képest a tíz évvel ezelőtti tiszai ciánkatasztrófa okozóit mindmáig nem vonták felelősségre Romániában. Természetesen a magyar hatóságoknak sem sikerült ez, hiába perelte be a magyar állam a szennyezést okozó nagybányai Aurul Rt.-t, amelynek a tulajdonosa az ausztráliai Esmeralda Ltd. Ez a cég ugyanis megszűnt, míg a vállalatot egy brit–kazah tulajdonú társaság vette át, majd továbbadta egy orosz cégnek, amelyik a tárolt zagyból szeretné kinyerni a színesfémet (elsősorban aranyat és ezüstöt) ugyancsak ciántechnológiával. Ennek megakadályozására szerveztek a nyáron népszavazást Nagybányán, de a referendum nem járt sikerrel. A szövődményes ügy lényege az, hogy a 2000-es ipari szennyezésért nincs kit kérdőre vonni; hiába állapította meg a magyar bíróság az Aurul felelősségét, a kárösszeg megállapítása már nem történt meg, mert időközben megszűnt az alperes.Egymásra mutogatás helyett együttműködésHoria Uioreanu, a Nemzeti Liberális Párt Kolozs megyei képviselője szerint Magyarország kártérítést kellene fizessen Romániának a vörös iszap Dunába ömlése által okozott ökológiai katasztrófa miatt. Román lapok is sietve adták hírül, hogy Románia 100 millió dollárt kártérítést fizetett Magyarországnak, holott ez nem igaz. A magyar állam valóban kért 28 milliárd forintot az okozott károk megtérítésére, de éppen amiatt, hogy az alperes nem létezik, ennek a behajtására már nem kerülhetett sor; és az sem mellékes, hogy az akkori román hatóságok cinkosságával bújhattak ki a felelősségre vonás alól a kár okozói.Ehhez képest hatalmas előrelépés, hogy Románia a folyamatos tájékoztatás kérése mellett segítséget ajánlott fel Magyarországnak a környezeti katasztrófa kárainak enyhítésére. Igaz, jelenleg a romániai környezetvédelmi minisztert Borbély Lászlónak hívják, aki szerint október 28-án lesz egy találkozója Budapesten a magyar környezetvédelmi tárca vezetőjével, amikor elemzik a katasztrófa utáni helyzetet és tisztázzák, hogy miként is tud segíteni Románia a magyar hatóságoknak. Addig is, kedvező válasz esetén azonnali segítséget tudnak nyújtani védőöltözékek, -felszerelések és szakemberek küldésével. Segélyezési felhívásKözös segélyezési felhívást tettek közzé romániai magyar szervezetek a magyarországi környezeti katasztrófa károsultjainak megsegítésére. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Magyar Ifjúsági Tanács, az Erdélyi Magyar Ifjak, a Gondviselés Segélyszervezet, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, a Civitas Alapítvány és a Lókodi Ifjúsági Alapítvány írta alá a felhívást, amellyel az együttérzés jeleként a segélyezési szándékot fejezik ki.„A vörösiszap-áradat által okozott anyagi károk enyhítéséhez saját szervezeteink költségvetéséből is hozzájárulunk, ugyanakkor felhívással fordulunk mindazokhoz, akik valamilyen formában szeretnének bekapcsolódni jótékonysági tevékenységünkbe” – áll a felhívásban. A pénzsegélyek rendeltetésszerű hasznosításáért felelősséget vállalnak, az adományokat a Gondviselés Segélyszervezet e célra nyitott, és elkülönítve, közös felügyelet alatt kezelendő bankszámláira lehet utalni. Az érdeklődők figyelmébe ajánlják a 0721/267–596-os telefonszámot (Szabó László), valamint az arviz2010@gmail.com elektronikus postafiókot.A bankszámlaadatok: tulajdonos a Gondviselés Segélyszervezet (Asociaţia Gondviselés Segélyszervezet); adószám: 23481515; számlavezető pénzintézet: Banca Transilvania Sucursala Cluj-Napoca; Swift-kód: BTRLRO22. Számlaszámok: RON: RO92 BTRL 0130 1205 I214 5400; HUF: RO83 BTRL 0131 2205 I214 5400; EUR: RO19 BTRL 0130 4205 I214 5400; USD: RO03 BTRL 0130 2205 I214 5400.