A válságból való kilábalás jele?

Javuló tendenciát mutat az EU külkereskedelmi mérlege, mivel a gazdasági világválság dacára az év első negyedében az unió kivitele 16%-kal növekedett 2009 első negyedévéhez képest.

2010 első három hónapjában a 27 tagú EU összesen 401,1 milliárd euró értékű árut exportált, derül ki az unió statisztikai hivatala legfrissebb adataiból, miközben a tavalyi év hasonló időszakában csupán 344,4 milliárdot. Ugyanakkor az import is növekedett, s az év első negyedében 447,4 milliárd eurót ért el, ami 12%-os növekedést jelent a tavalyi 400,3 milliárdhoz képest.

Az import tehát továbbra is meghaladja az export szintjét, noha a külkereskedelmi mérleg deficitje 46,3 milliárd euróra mérséklődött a tavalyi 55,9 milliárdról.

Részterületekre bontva, érdekes fejlemények rajzolódnak. A legnagyobb deficit továbbra is az energiahordozók terén tapasztalható, ami ráadásul tovább emelkedett a tavalyi 58,5 milliárd euróról az idei 66,6 milliárdra. Felére csökkent azonban a deficit az élelmiszerek terén (4 milliárdról 2 milliárdra). Ugyancsak növekedett a többlet a gépek és berendezések terén, ahol az EU 24,5 milliárddal többet exportált, mint amennyit importált, illetve a vegyi anyagok terén, ahol a többlet 17,5 milliárd euróról 23,3 milliárdra emelkedett.

Jelentős eltérések

Oroszország és Kína továbbra is többet exportálnak az EU-ba, mint amennyit onnan importálnak. Előbbi főleg nyersanyagokat (főleg földgázt és kőolajat), utóbbi pedig feldolgozott termékeket. Az EU összesen 16,8 milliárd euró értékű árut exportált Oroszországba és 35 milliárdnyit importált, ami 18,2 milliárdra emelte a külkereskedelmi deficitet, a tavalyi 10,5 milliárdhoz képest. A Kínába irányuló kivitel 25 milliárd eurót tett ki az év első negyedében, a behozatal viszont 53,9 milliárd volt. Ennek ellenére a deficit mérséklődött valamelyest, 37 milliárdról 34,6-ra.

Gyökeresen más a helyzet az Egyesült Államokkal való külkereskedelemben: az EU 52,9 milliárd euró értékű árut exportált az év első negyedében, s csupán 38,8 milliárdot importált, s ezáltal a külkereskedelmi többlet 6,3 milliárdról 14,2 milliárdra növekedett.

Szintén jelentősek az eltérések a tagországok külkereskedelmi teljesítményei között.

A parányi Málta kivételével Románia exportjai nőttek legnagyobb mértékben, 21%-kal a tavalyi év hasonló időszakához képest, pontosabban 6,6 milliárdról 7,9 milliárdra. Ennek ellenére országunk külkereskedelmi mérlege továbbra is deficites, hiszen 9,9 milliárd eurónyi külföldi árú áramlott be az év első három hónapjában, a tavalyi 8,8 milliárdhoz képest.

A 27 tagország közül csupán 7 ért el külkereskedelmi többletet, többek között Magyarország is. Az anyaország exportja 18%-kal növekedett, s 16,4 milliárd eurót ért el, míg az import 15,1 milliárd volt, ami 1,3 milliárdos külkereskedelmi többletet jelent.

Noha csupán 10%-kal növekedett tavalyhoz képest, Németország 219 milliárd eurós exportja többszörösen haladja meg például Románia 7,9 milliárdját. Németország továbbra is az EU külkereskedelmi – és általában gazdasági – motorja marad, 37 milliárd eurós külkereskedelmi többlete rekordnagyságú. Szomszédja, Hollandia az egyetlen másik EU-s tagország, melynek kivitele hajszálnyival ugyan, de meghaladja a 100 milliárd eurót, s 12 milliárd eurós többlettel a második a rangsorban.

Franciaország (93,4) milliárd, Olaszország (75,1), Belgium (74,4) és Nagy Britannia (68,3) szintén jelentős exportőrök, noha közülük csupán Belgium esetében beszélhetünk – 2,8 milliárdos – többletről. A többiek inkább a deficitek terén emelkednek ki. Nagy-Britannia például 24,9 milliárd eurós kereskedelmi deficitet ért el az első negyedévben, Franciaország 14,4 milliárdot, Spanyolország, pedig 12,2 milliárdot.