Akadozó tavaszi munkálatok

Tekintve, hogy a naptár szerinti kukoricavetési időszaknak a végéhez kellene közeledni, miközben a tavaszi esőzések miatt sok helyen nem lehet gépekkel a termőföldre menni, utánanéztünk az Arad megyében zajló tavaszi munkálatok, a késés várható következményeinek.

Minden az időjáráson múlik

Gáll Mihály agronómus, az Aradi Mezőgazdasági Tájékoztató Iroda szakembere szerint a vetés késése nem az aratás kitolódása miatt járhat kedvezőtlen következményekkel. A vetést azért kell korábban elvégezni, hogy a növény virágzása, a szem növekedése ne a július végi, augusztusi kánikula időszakával essen egybe. Ha ez megtörténik, a fejlődésben lévő magvak besülhetnek, ami tetemes, akár 50%-os terméskieséssel is járhat. Augusztusban a kukoricaszem általában az érés időszakába kerül, hogy szeptemberben lehessen betakarítani. Természetesen megfelelő időjárás esetén a kései vetés akár rekordtermést is hozhat. Minden az időjárás függvénye.

A Tájékoztató Irodának nincsenek pontos kimutatásai a kukoricavetés stádiumáról, de a gazdálkodókkal folytatott beszélgetésekből úgy saccolja, Arad megyében a tervezett kukorica összterületének valamivel több, mint 10%-án fejezték be a vetést – tudtuk meg Gáll Mihály agronómustól.

A felénél több elvetve

Kérdéseinkkel megkerestük Ovidiu Cardoşt is, az Arad Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság aligazgatóját, aki nem látja vészesnek a vetés késését. Szerinte minden rendben lesz, esetleg ősszel késni fog az aratás is. Jól tudja, hogy a gazdálkodók tűkön ülnek a vetés késése, esetleg stagnálása miatt, aggodalomra azonban semmi gond. Az csak akkor adódhat, ha a nyári kánikula véletlenül egybeesik a virágzás utáni szemfejlődéssel. Bízik benne, hogy ez nem következik be, mivel mindenki a globális felmelegedésről beszél, miközben április vége felé hideg van, a talajba az utóbbi időben négyzetméterenként 17-47 liter víz jutott. Tehát az adatok cáfolják a globális felmelegedést. Az Igazgatóság kimutatásai szerint a megyében tervezett 114 200 hektár kukoricából 67 200 hektáron, míg a tervezett 19 900 hektár napraforgóból 14 500 hektáron befejezték a vetést. A kisgazdák valószínűleg ruganyosabban tudták kihasználni a rövid, szárazabb időszakokat, amikor vetni lehetett – mondta el Ovidiu Cardoş, a Mezőgazdasági Igazgatóság aligazgatója.

Nem aggódik

Kocsik Mihály pécskai nagygazda a tervezett 150 hektár kukorica-, illetve 40 hektár napraforgó-vetési munkálatokat a sáros talaj miatt még el sem kezdhette, noha a munka elvégzéséhez kétheti száraz időjárásra lenne szüksége. A késés miatt nem aggódik különösebben, szerinte az csak annyiban befolyásolja a termést, hogy később érik be, kitolódik a betakarítása.

Remény a kedvező időjárás

Az Erdőhegyi Mezőgazdasági Társulás idei 420-430 hektárnyi tervezett kukorica, illetve a 100 hektárnyi napraforgó elvetéséhez sem foghattak még hozzá. Ahol rá tudtak gépekkel menni a földekre, ott a talaj-előkészítési munkálatokat elvégezték. Egyes parcellákra 2 napi száraz idő után lehetne rámenni, de olyanok is kerülnek bőven, amelyeken kétheti esőmentes időjárás után tudnak csak hozzáfogni a vetéshez. Szabó Zoltán agronómus, elnök szerint húsvét óta képtelenség gépekkel rámenni a termőföldre, mi több, közel 125 hektár őszi vetés kisebb-nagyobb foltokban víz alatt áll. A parcellák széleiről még csak le lehetett engedni a pangó vizet, a belső területekről azonban nem tud lefolyni a víz. Semmi másban, csak a kedvező időjárásban bízhatnak.

Víz alatt 60 hektár repce

A kisiratosi Agrodor Mezőgazdasági Társulás idén nem tervezte napraforgó vetését, kukoricából viszont 450-500 hektárt szeretnének elvetni, de csupán 70 hektáron sikerült a munkálatokat elvégezni. A hét végi jó időben bizakodó Andó Antal elnök szerint megfelelő időjárás esetén 15 nap kellene a vetési munkálatokhoz. A repce 106 hektárjából mintegy 60-at pangó víz takar. Ami azt jelenti, a víz alatt lévő területeken a repce tönkre ment, a helyébe ugyancsak kukoricát kell majd vetni.

Fagykártól tartanak

A Németszentpéteren gazdálkodó Horváth Imre a kukorica vetését még márciusban elkezdte, noha csak megszakításokkal, az időjárási feltételekhez igazodva lehetett dolgozni. Ezzel együtt a tervezett 250 hektárnyi területen a vetőmag a földben van, az olyan szépen kikelt, hogy már látszik a sora. A tervezett 80 hektár napraforgó közül eddig 40 hektárnyit vetettek el. Dolgoztak, amikor lehetett, akár vasárnap is. A kukoricának tehát már látszik a sora, a vetése miatt nem kell izgulnia, annál inkább a kései fagyok miatt. A korai vetések esetében ugyanis fokozott mértékben fennáll az elfagyás veszélye.

Végére járnak a vetésnek

A majláthfalvi Jövő Mezőgazdasági Társulásban közel 600 hektár kukorica, továbbá 150 hektár napraforgó vetését tervezték. Mivel a termőterületük magasabb fekvésű, a csapadékos időjárás ellenére is dolgozhattak, immár csak egynapi munkára van szükség a vetés befejezéséhez, míg a napraforgó már ki is van kelve. A faluban egyébként nemcsak a társulás, hanem a magángazdák is a vetés végén járnak – tudtuk meg Molnár Lászlótól, a társulás elnökétől.

A vetési munkálatokról készített helyzetfelmérés magáért beszél. Miközben egyes helyeken még hozzá sem fogtak, máshol befejezték. Egyik helyen a kései vetés miatt bekövetkezhető nyári felsüléstől, máshol a korai vetésből származható fagykártól tartanak. Ami egységes véleménynek mondható, a termés az időjárás függvénye.