2010. február 9. 20:54 (kedd) /
Mint már megírtuk, a múlt szombaton rendezték meg – kivételesen Ópáloson – a 11. Gyoroki borversenyt és borkostolót, amellyel a szervezők a ménesi borvidék és az arad-hegyaljai borok történelmi hírnevét szeretnék visszaadni.Az eredményekről, a zsűri és a díjazottak véleményéről már beszámoltunk, ezúttal a vetélkedő történetéről és a borászat lehetőségeiről beszélgetünk Lőrincz István gyoroki alpolgármesterrel, a verseny fő szervezőjével.– Azzal a szándékkal indítottuk el a versenyt, hogy fejlesszük a borkultúrát a Hegyalján – kezdte Lőrincz. – Nem is tudtam az elején, hogy melyik oldalról álljak neki a munkának… Az ötven év kihagyás, amit a kommunizmus jelentett, rányomta a bélyegét a környék borászatára. A magángazdálkodást háttérbe szorították, s nem volt, aki átadja öregapáink tudását. Ez indított arra, hogy lépjek valamerre, hogy megtanítsuk az embereket. Figyelembe véve a helynek az adottságait, a klímát, a talaj tulajdonságait, kár lenne hagyni.– Érezhető minőségi javulás a versenyeztetett borokon?– Évről évre jobb borokat hoztak. Hogyha egy tízes skálán kellene értékelnem, akkor azt mondanám, hogy az első rendezvényen 1-es osztályzatú borok szerepeltek, a tizediken pedig már 10-es osztályzatúak. Tavaly itt, Balla Géza pincészetében rendezték meg az Erdélyi szőlőhegyek borversenyét, és minden ménesi gazda bora érmet nyert. A nemzetközi zsűri azt mondta, hogy ezekkel a borokkal a világ bármelyik pontján versenyezhetnénk.– Hány hektáron termesztenek szőlőt, illetve állítanak elő bort ezen a vidéken?– Most kezdték felvásárolni a telkeket a tehetősebbek, és új ültetvényeket hoznak létre. Körülbelül harminc hektáron gazdálkodnak, de valamikor egész Hegyalján volt négyezer hektár.– Nehéz volt behozni a múlt rendszer okozta ötvenéves lemaradást?– Még most is nehéz pótolni a kiesést. Ez külön tudomány, amit folyamatosan tanulni kell. Csak elrontani lehet ezt a finom nedűt, amit a természet ad, ha nem figyel oda az ember. Ezért hálásak vagyunk Balla Gézának, aki az első perctől kezdve mellettünk állt, tanácsot adott a kistermelőknek, a szőlő művelésétől kezdve a bor tárolásáig. Szigorúan kritizált minket, de dicsért is, amikor rászolgáltunk.– Mi a jellemzőbb: a kistermelők értékesítik a bort, vagy inkább saját fogyasztásra készítik?– Körülbelül 75 százalékát saját részre termelik, a többit eladásra. A kicsi kerti szőlőt, meg amit vesznek hozzá, azt a 400-500 kilót nem adják el. De a tehetősebbek, akiknek már van, mondjuk három hektár szőlőjük, azok többet adnak el.– Milyen állami vagy európai uniós támogatást vehetnek igénybe?– Hektáronként jelentős összeget, fél hektárnyi új telepítésre 18 ezer eurót kaphatnak az uniótól, és úgy tudom, néhányan éltek is a lehetőséggel.
Hozzászólások