Eláztatott földművelés

A mezőgazdasági minisztérium előrejelzése szerint az idei romániai búzatermés körülbelül hatmillió tonna lesz, ami az árvizek miatt tíz százalékkal elmarad a várakozásoktól, de még mindig nagyobb a tavalyinál. A valóságban nem ilyen rózsás a helyzet, legalábbis a mezőgazdaságból élők sokkal sötétebben látják. A rossz időjárás miatt késve kezdhették meg az aratást, nem tudják, mennyi lesz a kenyérgabona felvásárlási ára, az állam a takarékoskodás jegyében megnyirbálta a támogatásokat, bedőlt a felvásárlópiac, csak a spekulánsok környékezik meg a gazdákat. Nagyvarjason az Augusztus 15. Mezőgazdasági Társulás tiszteletbeli elnökétől, Szénási Sándortól érdeklődtem az idei termés felől.– Más években Péter-Pálkor kezdik meg az aratást?– Hagyományosan igen, de a sok eső és a belvizek miatt csak most hétfőn kezdtük meg. Vannak földek, ahol lehetetlen a kombájnnal rámenni. Ez háromhetes késés. Normális körülmények között már rég elfelejtettük volna az aratást.– Hány hektáron vetettek kalászosokat?– Idén csak 50 hektáron, de általában 100-120 hektáron szoktunk. Mintha éreztük volna, hogy ilyen rossz lesz az időjárás… Összesen 330 hektárral rendelkezünk, ezen szoktunk kukoricát, napraforgót, búzát és árpát termeszteni. Utóbbit idén nem vetettünk. Napraforgónk van 35 hektáron, de annak 80-85 százalékát elverte a jég, abból idén semmi nem lesz. A kukoricaföldeken meg az eső miatt feljött a talajvíz, és kezd kihalni a növény.– Mekkora búzatermésre számítanak?– Hektáronként háromezer kilóra, ha le tudjuk vágni idejében, és ha nem jön újabb jég vagy nagy csapadék.– Lehet tárolni ezt a majdnem nedves búzát?– Nehéz dolog. A régi téesznek vannak épületei, amit átalakítottunk raktáraknak, ott tartjuk. Egyelőre szó sem lehet eladásról, mert mindenki kivár: a vevők olcsóbban szeretnék megvásárolni, mi pedig drágábban adnánk. Nem tudni, mennyi lesz az ára. Tavaly 40 bani volt, de amiről idén hallani lehet, a 36 bani plusz áfa, nagyon kevés. Számításaink szerint kilónként 44 bani, vagyis 110 euró kellene legyen a tonnánkénti ára. Ha ezt nem kapjuk meg, akkor inkább raktáron tartjuk. De ha nem fog menni, valamennyit el kell majd adnunk, mert jön az új mezőgazdasági év, és valamiből pénzhez kell jutni. – A magyarországi árvizek miatt lehet-e piaca Magyarországon a romániai búzának, főleg az itt, a határ mentén termőnek?– Lehet, de azzal a felvásárlók, közvetítők fognak meggazdagodni. Mi nem tudjuk átvinni, mert kis mennyiség van, és nincs is összefogás a többi társulással. Az sincs, aki összefogjon, megszervezze és lebonyolítsa az exportot. Jogilag vihetnénk a világon bárhova, de a szállítással és a fizetéssel van gond.– Milyen minőségű lesz a búza idén, hogy ilyen rosszak a körülmények?– Tavasszal vegyszerezni kellett volna a kártevők ellen, de a víz miatt nem tudtunk rámenni a földekre. Közepes minőségű a búza, nem hiszem, hogy sok százszázalékos kenyérgabonát aratunk idén. Lehet, hogy a kenyér árát nem, de a minőségét befolyásolni fogja ez. S ami a legrosszabb, hogy nincsenek pékségek, malmok, felvásárlók. Csődbe mentek. A környékünkön csak Kisiratoson működik egy malom, de tudtommal az is inkább magyarországi gabonával dolgozik, illetve a helyi gazdákét veszi meg. Kis kapacitású, nem tudja felvásárolni a környék gabonáját.– Jobb minőségű a magyar búza?– Ugyanolyan, mint a miénk, de úgy van beállítva, hogy az jobb. Sajnos, a miénket már vetéskor megbélyegzik, hogy nem jó, Románia nem tud búzát termelni. És emiatt hátrányban vagyunk. Sokan azt akarják, hogy takarmánybúzaként adjuk el, és ők majd átalakítják kenyérbúzává – legalábbis papíron. Hogy aztán drágábban adjanak túl rajta.– Sok az ilyen spekuláns?– Persze, nálunk ez évek óta így megy, sajnos.– Milyen támogatásban reménykedhetnek a termelők?– A jelenlegi gazdasági helyzetben semmilyenben, még a tavalyi támogatást is levágta a kormány. Nem kötöttünk biztosítást sem, mert az előző években megjártuk. Amíg meg nem született a kormányrendelet, hogy a belvizekért is kártalanítani kell, a biztosító sem fizetett. Úgyhogy nagyon rossz év ez, nem tudom, hogy lábalunk ki belőle.– Ilyen körülmények között megéri még földműveléssel foglalkozni?– Már szabadulnak a földjeiktől az emberek. Csak itt, Nagyvarjason ezer hektárból 300-350-et eladtak, és a többit is kínálják. Ha az állam nem támogatja a mezőgazdaságot, ezt nem lehet tovább folytatni, sem társas, sem vállalkozási formában. Néhány családi gazdaság van, de azok tényleg csak saját szükségletre termelnek. Olaszok, németek, magyarok vettek itt földeket, de nem művelik meg. Ha akarjuk, használhatjuk, ha nem, ott áll parlagon.