Energiapocsékolás

A lakóépületek energiafogyasztása (vagy -vesztesége) szerinti besorolást végző becsüsök készen állnak a munkára, de alig akad ügyfelük, aki energetikai tanúsítványt igényelne a lakására. 

Az év elején még arról volt szó, hogy március 31-től kötelezővé teszik ezt a bizonylatot, aztán elhalasztották a rendelkezést; talán csak 2011. január elsejétől – vagy még akkor se – lesz kötelező. Közben az „energiafelmérőket” kiképezték, a jegyzékük megtalálható a Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium honlapján. Arad megyében majdnem háromtucatnyian vannak, a névsorban bukkantunk rá Cziszter Kálmán aradi építőmérnök nevére, akit arra kértünk, tájékoztasson e sokakat érintő kérdésben: kell-e a lakás energetikai tanúsítványa, és ha igen, mikortól?

– Nem újdonság ez, tulajdonképpen Románia európai uniós csatlakozása, 2007. január elseje óta az új épületeknek rendelkezniük kellene ilyen bizonylattal. Erre egy kormányrendeletet dolgoztak ki, aminek az egyik szakasza előírta viszont azt, hogy a régi épületek adásvételekor kötelező ezt a tanúsítványt felmutatni. Vagyis be kell szerezni, fel kell becsültetni az ingatlant. De a rendelet ezen szakasza nem lépett életbe a mai napig, mert mind az ingatlanügynökök, mind a közjegyzők ellenezték, megakadályozták, mondván, hogy ez felviszi az amúgy is nehezen eladható lakások árát.

– A kormányrendeletnek milyen cikkelyei vannak érvényben? Kötelező egy most épülő társas vagy magánháznak ilyen tanúsítvány?

– Idén januártól tulajdonképpen minden új épület átvételekor a beruházónak be kellene mutatnia ilyet.

– Ha én vagy ön épít egy házat, természetesen a szükséges engedélyekkel, de saját kezűleg, kalákában, jószomszédi segítséggel, akkor is kell?

– A szabály szerint kellene. De ennek a rendeletnek az alkalmazása esetében is, mint annyi más törvény esetében, van egy türelmi idő. Például Aradon nem kérik.

– A régi építésű tömbházak esetében mikortól lesz kötelező?

– Az Európai Unió minden tagállamát kötelezi, hogy 2020-ig a meglévő lakásokat hőszigetelési szempontból oly mértékig javítsák, hogy az eddigi energiafogyasztást körülbelül húsz százalékkal csökkentsék. Ambiciózus és kemény feladat! Nálunk be kellene indulnia a két-három éve emlegetett rehabilitációs programnak, ami során a tömbházak külső falait és tetejüket szigetelik, hogy kevesebbet kelljen fűteni.

– Elvileg létezik(ett) ilyen program, ami szerint a kormány, a lakótársulás és a helyi tanács egyforma arányban állja a tömbházak szigetelési költségeit.

– Igen, de a gazdasági válság itt is érezteti a hatását, és a fejlesztési minisztérium idén nyáron bejelentette, hogy nincs módjában tovább finanszírozni ezt. Magyarán: ha egy lakótársulás elhatározza, hogy kívülről szigeteleik a tömbházat, hogy kisebb legyen a fűtés költsége, teljes egészében nekik kell fizetniük. A kormány legfeljebb garanciát vállal a bankkölcsönhöz.

– Vagyis a kormány olyasmiből hátrált ki, ami uniós elvárás, mégis, teljesen magára hagyja a lakosokat, oldják meg, ahogy tudják…

– Sajnos így van. A hőszigetelési programnak tíz-tizenöt év alatt be kellett volna fejeződnie, de így akár száz évre is kitolódhat.

– Az energetikai tanúsítványt kik állíthatják ki?

– Az úgynevezett felmérők olyan szakemberek, akik építőmérnökként vagy épületgépészeti mérnökként dolgoztak eddig is, és akik egy tanfolyam végén, amit a minisztérium szervezett, vizsgát tettek. Rendelkeznek azzal a szakértelemmel, hogy az épületek energetikai, hőszigetelési jellemzőit megfelelően állapítsák meg.

– Egy társasházban a saját lakrészemre kiválthatom ezt a tanúsítványt, vagy csak az egész a tömbházra adják meg?

– Tudomásom szerint lehet egy lakrészre is, de a hőszigetelés nem végezhető el csak egy lakásban. A törvény tiltja, hogy valaki mondjuk egy nyolc-tízemeletes tömbházban a saját lakását szigetelje kívülről, mert csak az egész tömbházat szabad egy egységes terv alapján. De hogy a helyzetet jellemezzem, elmondom, hogy idén márciusban szereztem meg a képesítést, és eddig egyetlen felkérést se kaptam, és a kollégáim is azt mondják, hogy szinte egyáltalán nincs is igény rá.

– Ha jól értem, nem az a lényeg, hogy a kezünkben legyen a bizonylat arról, hogy a lakásunk milyen energiakategóriába tartozik – a hő-, elektromos és villamosenergia-fogyasztást tekintve –, hanem, hogy tegyünk is valamit azért, hogy minél takarékosabb lakásaink legyenek.

– Ez a fő cél! Ezért is mi, felmérők kétféle munkát végezhetünk: az egyik a bizonyítvány kiállítása, amiből kiderül, hogy a lakás milyen osztályba sorolható, a másik a szakvéleményezés, amely során megállapítjuk azokat a hőszigetelési eljárásokat, amelyek szükségesek, hogy az adott épületrészt megfelelően szigeteljék. Konkrétan például, hogy ennek a szobának, amelyben beszélgetünk, a külső falára milyen vastag szigetelés kell, vagy milyen nyílászárókat kell felszerelni.

– Mennyibe kerül ez?

– Megközelítő értékeket mondhatok csak. Egy tanúsítvány négyszáz-hatszáz lej, egy szakvélemény meg, mondjuk egy nyolcvan négyzetméteres lakás esetében, nyolcszáz, vagy ezerkétszáz lej is lehet. De tömbházak esetében csak a tanúsítványt érdemes megcsináltatni.

– Ez emelheti az ingatlan árát?

– Feltétlenül! Tőlünk nyugatabbra bevett szokás, hogy feltüntetik az eladásra kínált ingatlan energia-besorolását, és egy A-osztályú lakást, ami a legjobb, néhány ezer euróval drágábban lehet eladni. Egy tömbházban a szigetelés belekerülhet lakásonként kétezer, kétezer-ötszáz euróba. Ha a tulajdonos el akarja adni, ez beépül az ingatlan árába, és talán még ennél is többet kaphat érte.

– Romániában a lakások zöme melyik kategóriába tartozik?

– Meg kell különböztetni az 1977–1978 előtt készült tömbházakat a későbbiektől. Addig minimális hőszigetelési előírások és elvárások voltak. Később a fűtési szakemberek és az építészek figyeltek arra, hogy ezen javítani kell. Megjelentek olyan téglaépületek, amelyek külső fala huszonöt centi vastag tégla, plusz húsz centi BCA, habbeton falazó test – az YTONG-tömbök romániai változata – volt. Vagy amelyik huszonöt centi vastag BCA volt, harmincöt centiméter vastagságú lett. Az igények nőttek, és a 2000-es évek elején bevezetett normák szerint egy harminchét centis külső téglafalra ahhoz, hogy a fűtésszámla kisebb legyen negyven-ötven százalékkal, egy nyolc centiméteres polisztirént kell ragasztani. De amúgy a jelenlegi tömbházak többsége a C és D energiakategóriába tartozik.

– A minisztérium honlapján megtalálhatók a felmérők nevei, címei, megyénkét több tucat is. Bizalommal fordulhatnak önökhöz a lakosok?

– Természetesen! Az a feladatunk, hogy felvilágosítsuk a lakókat, tanácsot adjunk. Készen állunk arra, hogy újrainduljon a tömbház-rehabilitációs program. Remélem, hogy egy-két éven belül, akár uniós pénzek felhasználásával is, ez megtörténik.