Februári kerti munkák

Népi mondások: „Ha február enyhe, annak márciusban látjuk a kárát; ha a február hideg, fagyos, bőséges búzatermést hoz; amennyi ködös nap van februárban, annyi esős nap lesz nyáron.”

Hamarosan újra itt a kikelet, a természet megújulásának ideje, tél végén, kora tavasszal, amint kilép az ember a kertbe, arra vágyik, hogy érezhesse a tavasz fuvallatát, és a rengeteg tennivalóval találja magát szembe. A kert takarítása, csinosítása rendezetté teszi környezetünket, de egyben rendszeretetre is nevel. A kora tavaszi kerti munkákkal kertünk egész éves képét meghatározzuk. Még mielőtt lombba és virágba borulnának a növények, néhány dolgot el kell végezni annak érdekében, hogy a nyár folyamán minél kevesebb permetezésre, növényvédőszer felhasználásra legyen szükség a kertünkben.

A jobb termés érdekében a gyümölcsfáink zömét évente metszeni szükséges. A helyes tehnika elsajátitása nem boszorkányság, de aki nem szivesen kisérletezik, inkább bizza hozzáértő kezekre. A fametszést 4 C-fok fölötti hömérsékleten lehet elvégezni, azomban még ennél is fontosabb a száraz időjárás. A rózsák metszésének szintén itt az ideje. A szakszerű rózsametszés kissé ijesztő látványt nyújthat, de a gazdag virágzás érdekében erősen vissza kell metszenünk a rózsatöveket. A futórózsákat csak akkor metsszük meg, ha ágai zavarnak, útban vannak. Ha a töveket tavaly telepítettük, a hajtásokat két rügyre vágjuk vissza. A futórózsák nem virágoznak a visszavágás évében. A bokorrózsákat 2-3 szemre, rügyre metsszük vissza minden évben.

A sövényeket kétszer metszik évente tavasszal és júniusban. Tavasszal az elözö évben növekedett vesszőket kb. 5 cm hosszúságúra vágjuk vissza. Az erösebb ágakat akár 10 cm-re is meghagyhatjuk. Fontos, hogy a sövény keresztmetszete trapéz alakú legyen, így meg tudjuk előzni a felkopaszodást, mert mindenhol kellő mennyiségű fény éri a növényeket. Júniusban a második metszéskor felére vágjuk vissza a újonnan nött hajtásokat. Nem szabad ilyenkor metszeni a tavasszal virágzó bokrokat. Boglárkacserje, aranyeső, viráglonc, téli jázmin, gyöngyvirágcserje, tamariska, jezsámen, díszmandulák ezeknél várni kell a virágzás utánig. Nem szabad metszeni a magnóliát, cserszömörcét, fás bazsarózsát, ecetfát, rododendront, azáleát. 

A szőlő és a gyümölcsfák alapos lemosó permetezése az egész éves munkánk sikerét befolyásolja. A lemosó permetezést a rügypattanás előtt célszerű elvégezni. Ilyenkor sokkal nagyobb koncentrációban juttathatók ki vegyszerek, anélkük hogy a növényt kárositanánk vele. Ha nem bánunk biztos kézzel a permetezővel, inkább kérjük szakember segítségét.

Még a kerti szezon elején tartunk, ezért nézzük át még egyszer, hogy a növényeket mikor lehet elvetni, és hogyan.  A konyhakerti növények vetésének ideje több tényezőtől függ.

A legfontosabb a növény csírázási és termesztési hőigénye. Ezen kívül befolyásolja a talaj előkészítésének lehetősége és az időjárás is. Függ attól is, hogy milyen növényt milyen céllal, milyen időszakban akarunk termeszteni. (elővetemény, főnövény, utónövény).

Fontosabb vetési időpontok a szabadföldi zöldségtermesztésben:

1. Február legvégén, március elején, amint a talajra rá lehet menni, nem ragad a cipőnkre és a szerszámra a föld, vetjük a hidegtűrő zöldségfajokat– a petrezselyem, a sárgarépa-, a kifejtőborsó-fajták, saláták stb. – magját

2. Március közepén 5–8 C-fokos talajba vethető a cékla, a hagyma, a káposztafélék, a további borsók, hónapos retek, majd ültethető a burgonyagumó, dugdossuk a dughagymát és fokhagymát..

3. Áprilisban, amikor a talaj 10–12 C-fokra melegszik fel, vetjük szabadföldbe a paprika, a paradicsom, a dinnye, a csemegekukorica magját, az uborka, a zöldbab első szakaszát és az őszi betakarítású fejes káposztát.

4. Nyáron, június–júliusban kerül sor a szakaszosan vetett zöldbab, csemegekukorica, berakó uborka, nyári és téli retkek elvetésére. Julius vége és augusztus a másodvetések, pl. az őszi spenót, a kínai kel, az áttelelő hagyma, cékla, tarló-, kerek- és káposztarépa stb. vetési időszaka. A keléshez ebben az időszakban az öntözés elengedhetetlen.

5. Ősszel (szeptember–októberben) vetjük az áttelelő spenót, a fejes saláta stb. magját, dugdossuk az őszi fokhagymát, áttelelő zöldhagymát.

6. A tél alá vetés időszaka a november vége, december eleje, ilyenkor vethető a petrezselyem, némelyik kifejtőborsó-fajta. A tél alá vetés akkor sikeres, ha a talaj már annyira lehűlt, hogy a mag megduzzad, de nem kel ki.

Ezen kívül a vásárolt magvak csomagolóanyagán is feltüntetik a kedvező vetésidőt. A többnyire meglehetősen tág időtartománnyal kapcsolatban csak azt kell szigorúan venni, hogy előtte még ne és utána már ne kerüljön sor vetésre. Napos helyen választható korábbi időpont, a rossz adottságú, zord időjárású, kötött talajú területen érdemesebb a megadott időszak vége felé vetni. A homokosabb talajok hamarabb melegszenek fel, míg a kötöttebb, agyagos talajok később

A tavaszi vetemények közül föltétlenül palántát kell nevelni a fejeskáposzta, a kelkáposzta, a karfiol, a dinnye, a paprika, a paradicsom és a tojásgyümölcs magjából.

Ezeknek ugyanis viszonylag hosszú a felnevelési idejük, ha tehát akkor vetnénk a magjukat, amikor a talaj már kellően felmelegedett, akkor a növények csak későn fejlődnének ki és a termésük nem vagy csak a nyár végén érne be. A palánták nevelésével tehát a tenyészidőt rövidítjük, és területet, munkát takarítunk meg. Néhány zöldségfélét magról és palántáról is fel lehet nevelni; ilyenek az uborka, a cukkini, a patisszon vagy csillagtök, a brokkoli és egyes karalábéfajták. A káposztafélék palántái a magvetéstől számított hat hét alatt lesznek kiültetésre alkalmasak, a paprika-  és paradicsompalántáknak ehhez nyolc hét szükséges.

Cepan Claudiu