Fő ok a tehetetlenség

Ha Arad megyében az ember valamelyik főúton közlekedik, főként Temesvár, illetve Nagyvárad irányába, mindkét oldalon rengeteg parlagföldet lát, amelyeken embermagasságúra nőtt a gyom. 

Nem csoda, hiszen az Arad Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság nyilvántartásai szerint, a megyében 76 ezer hektár föld parlagon hever, csak gyomot termel, amivel megfertőzi a szomszédos parcellákat is. Hogy miért hagyják megműveletlenül a termőföldet, valószínűleg sok embert foglalkoztat, ezért a magyarok által lakott településeken, községekben utána néztünk az okoknak.

Gyomtalanítás csak törvénymódosítással

A kérdésben először Horváth Levente alprefektus véleményét kértük ki, aki elmondta: a parlagföldek megjelenése akkor kezdődött, amikor külföldi vállalkozók, kihasználva a Romániában nyílt kedvező földvásárlás lehetőségeit, az országban céget alapítottak, földet vásároltak olyan meggondolásból, hogy nemzeti vagy EU-pályázatok segítségével biztosítják a megmunkálásukhoz szükséges pénzt. Ez azonban különböző okok miatt nem sikerült, mások telek-spekulációra szakosodtak, megvásárolták a tömbben lévő jókora területeket azzal a szándékkal, hogy később busás nyereséggel adják el olyan befektetőknek, akik meg kívánják azokat művelni. Az ingatlanüzletben beállt pangás következtében, a remélt árak

Elmaradtak, a földek megművelésükben viszont nem érdekeltek, ezért parlagon hagyták őket.

Az alprefektus szerint, az erdős területek kivételével jelenleg nincs olyan törvényes rendelkezés, amelyikkel a legelők, a szántóföldek tulajdonosait a gyomtalanításra lehetne kötelezni. Sokan arra panaszkodnak, hogy nincs anyagi lehetőségük a föld megmunkálására, mivel a tulajdonos elszegényedett vagy idős, beteg ember. Gyakori az olyan példa is, amikor egy-egy földterületet mezőgazdasági társulásba vagy más vállalkozásba adtak be megmunkálás céljából. A társulás közben csődbe ment, nem műveli meg senki azokat a földeket, amelyek 10-15 évvel ezelőtt apportként kerültek a társulás tulajdonába. Ilyen esetekben az embereknek egy haszonbérleti szerződést kellene kötniük olyan vállalattal, amelyik azt megműveli.

A helyi tanácsok által a földtulajdonost a terület gyomtalanítására felszólító, bírságot is kiróható határozatok általában csak beltelkekre hozhatók, tekintve, hogy a földterület után adót fizetnek. Ha viszont nem fizetnek adót, a törvényes adóhátralék, illetve a késedelmi pönálé szabható ki rájuk. A romániai, illetve a magyarországi parlagfű-veszély között egyáltalán nem lehet párhuzamot vonni, ezért az itteni, parlagon hagyott területeknek a törvény által megszabott gyomtalanítását csakis törvénymódosításokkal lehet kieszközölni – sommázta véleményét Horváth Levente alprefektus.

Földművelési konkurencia Kisiratoson

Kisiratos községben elenyésző a megműveletlen föld – tudtuk meg Almási Vince polgármestertől. Ezen túlmenően, 3 magyarországi mezőgazdasági vállalkozó érdeklődik földterületek haszonbérben történő megmunkálása iránt. Mivel minden olyan földtulajdonos, aki nem tudja megművelni a földjét sok haszonbért, azaz osztalékot szeretne kapni a termőterületei után, konkurencia alakult ki. Annak a vállalkozónak adják haszonbérbe, aki többet fizet. A kunágotai vállalkozó a kisiratosi kultúrotthonba találkozóra hívta a helybeli földtulajdonosokat, akiknek hektáronként 800 kiló szemes gabonát ígért, hazaszállítva vagy annak az ellenértékét, továbbá kifizeti a föld adóját is. Az ajánlat nyomán a helybeli Agrodor Mezőgazdasági Társulás mintegy 30 tagja, közel 70 hektár földdel átiratkozott hozzá. Almási Vince polgármester szerint az átiratkozások azóta is folynak, a magyarországi vállalkozó akkor is megműveli a földeket, ha a jelzett 70 hektár 5-6 tagban van. Abban a reményben teszi, hogy a több osztalékért minél többen átiratkoznak hozzá, ezáltal növekednek a megművelt területek is.

Tömeges bérbeadást terveznek

Az Ágyát és Szapáryligetet is magába foglaló Nagyszintye község 7809 hektárnyi mezőgazdasági területének a 35-40% megműveletlen. Az okok a települések kiöregedésével, a termények eladhatatlanságával magyarázhatók. A lehangoló helyzetben fénysugárnak tűnik, hogy egy holland vállalkozó vásárolni, illetve haszonbérben meg is akar művelni területeket. A haszonbér megállapításakor a bérbeadók ragaszkodnak a Szapáryligeten már bevált, ugyancsak holland vállalkozó által biztosított hektáronkénti 600 kiló gabona osztalékhoz, illetve a földadónak a kiegyenlítéséhez. Erdős Bálint polgármester azt szeretné, ha az idősek haszonbérbe adnák a parlagon heverő földjeiket, hogy osztalékhoz, jövedelemhez jussanak. Ha a hollanddal a termőföld minőségének a függvényében meg tudnak egyezni egy méltányos osztalékban, megkeresik az idős tulajdonosokat a bérleti szerződés megkötése érdekében. Ezzel sok embernek az anyagi helyzetén is segíthetnének, ugyanakkor megszabadulnának a burjántól is.

Spekulatív földtulajdonosok eldorádója

A Simonyifalvát, Vadászt és Bélzerindet is tartalmazó Tőzmiske község 6000 hektárnyi termőföldjéből 1500-2000 hektár megműveletlen. Haász Tibor polgármester szerint a parlagon heverő területeknek olyan tulajdonosaik vannak, akik spekulatív szándékkal vásárolták azt össze, kihasználják a lehetőséget, hogy bezsebelhetik utánuk a szubvenciót anélkül, hogy a földet megdolgoznák. A helybeli gazdálkodók, egy Vadászon dolgozó magyarországi, továbbá egy olasz nagyvállalkozó megművelik, a többit viszont az sem érdekli, hol találhatók a földjeik, csak felvehessék utánuk a területalapú támogatást. E gyakorlat viszont csak árt a mezőgazdaságnak, érdemtelenül nyeli az EU pénzét – sommázta lesújtó véleményét Haász Tibor.

Szélmalomharc a juhászokkal

A Kis- és Nagyvarjast is adminisztráló Nagyiratos község 4600 hektár földterületéből 60-70 hektár nincs megművelve. A parlagföldek egy részének olasz, illetve német tulajdonosai évek óta sorsára hagyták, de talán azért, mert a termést rendszeresen lelegeltették a szederháti határban tanyázó moldvai, illetve Fehér megyei juhászok. A magángazdák évekig hadakoztak velük, hasztalan, ezért aki tudta, eladta a földjét. Földművelő nem kerül rájuk, mivel a vállalkozó kedvű befektető, amikor meglátja a nyájak által teremtett állapotokat, azonnal továbbáll – tudtuk meg Szénási Sándor alpolgármestertől.

Szerencse a nagy társulásokban

Zimándújfalu község 6500 hektár szántóföldjéből nagyjából 100 hektár parlag – kezdte rövid tájékoztatójában Bătăran Ioan, a polgármesteri hivatal agronómusa. A megműveletlen földek tulajdonosainak egy része külföldön dolgozik, nem érdekli itthon maradt ingatlanjuknak az állapota. Más területeket olasz vállalkozók vásárolták fel, akik homokbányát óhajtottak nyitni, csakhogy nem kapták meg hozzá a szükséges engedélyeket. Ezért vagy újra próbálkoznak a bányanyitással vagy a termőföld felértékelődésére várnak, hogy nyereséggel túladjanak rajta. A községbeli parlagföldek összezsugorodását nagyban előmozdítja a magyarországi tőkével működő Dombegy Agro Kft. által megművelt 1000 hektár föld, de az Ötvenesi Mezőgazdasági Társulás is jókora területeken dolgozik, mindkettő méltányos osztalékot ad a tulajdonosoknak.

Nagypereg községben csupán 2-3 hektár

Kispereggel együtt, Nagypereg község 2977 hektár termőfölddel rendelkezik, amiből itt-ott, egy-egy szigetecske, összesen 2-3 hektár nincs megművelve. Şalca Angelaközségi jegyző szerint a jó arány annak köszönhető, hogy a két település lakosságának a másféle jövedelemforrásai eléggé be vannak szűkülve, tehát rákényszerülnek a földművelésre, illetve az állattartásra, ami szintén azzal van összefüggésben.

„Kár a benzinért”

Nagyzerind községben, Feketegyarmattal együtt összesen 5742 hektár termőföld található, amiből nagyjából 1000 hektár legelő. A fennmaradó szántóterületből Kasza Fláviusz mezőgazdasági megbízott szerint 400-500 hektár lehet a parlag. Ezt azért sem lehet pontosan tudni, mert a két településen működő nagy társulások által meg nem művelt területet nem közlik a polgármesteri hivatallal. A magánszemélyek jobbára a föld alacsony termékenysége, a munkagépek hiánya, a talajművelési díjszabások, továbbá a műtrágyák magas árai miatt nem művelik meg a tulajdonukban lévő területeket. Ha megdolgoznák, talán a betakarított termény értékénél többe kerülne a befektetés. Az adott feltételek között szerencsésnek mondható, hogy a parlag az összterületnek csupán a 10%-át teszi ki.

A földművelés nem rentábilis

Szentpállal együtt, a Sofronya községben található 3400 hektár termőföldnek a 20-30 %-a nincs megművelve. Babău Ioan polgármester szerint, a parlagok kialakulása a vetőmagok, a műtrágyák, a mezőgazdasági munkák magas áraival, a termények eladhatatlan voltával, de azzal is magyarázható, hogy a szubvenciót nagy késéssel folyósítják a gazdák számára. A meg nem művelt területek egy része olasz befektetőké, akik nem is akarják megművelni, hanem más vállalkozást, példának okáért, homokbányát működtetnek. Egy már beindult, de továbbiak megnyitását is tervezik, mert a jelenlegi gazdasági helyzetben földműveléssel foglalkozni, nem rentábilis vállalkozás.

Ha a földadót fizetik, nem piszkálják őket

Gyorok községben, Ménest és Kuvint is beleértve, összesen 2800 hektár szántóföld található, aminek nagyjából a harmadát nem művelik meg – mondta el érdeklődésünkre Luca Mircea polgármester. A meddőség okai sokrétűek: a helybeli földek általában gyengén teremnek, az idősebb tulajdonosok egy része elhalt, az utódaik viszont nem foglalkoznak földműveléssel, néhány olasz vállalkozó nagyobb területeket vásárolt, amelyeket a belátása szerint megműveli, vagy parlagon hagyja. A vállalkozók, illetve a helybeli társulások által birtokolt területeknek megművelési statisztikáira a polgármesteri hivatalnak nincs semmiféle rálátása. Ha a termőföld adóját fizetik, úgy tesznek a területeikkel, ahogyan jónak látják – sommázta a véleményét Mircea Luca polgármester.

Hivatali közbelépés a parlag ellen

Pécska határában, Tornyát, Szederhátot és Óbodrogot is beleértve, nem kevesebb, mint 20 ezer hektár jó minőségű termőföld található, amiből jelenleg csupán 40-50 hektárt nem művelnek meg – tudtuk meg Antal Péter polgármestertől. Az elmúlt évben a parlagon hagyott területek mintegy 200 hektárt tettek ki, aminek a csökkentése érdekében lépett a polgármesteri hivatal. Vagyis, az olasz tulajdonosoknak hivatalos felszólítást küldtek, amelyikben tetemes bírságot helyezetek kilátásba a szomszédos területeknek a burjánnal történő szennyezéséért. Úgy látszik, a felszólítás hatott, mert 40-50 hektárra zsugorodott a parlag területe, amelyiknek a további csökkenésében bizakodik Antal Péter, aki véteknek tartja a kiváló minőségű termőföldnek a parlagon hagyását.

Tanulság?

Amint a magyarok által lakott településeken végzett kutakodásból is látszik, a megyei szinten nyilvántartott 76 ezer hektárnyi parlagföldnek csak kis hányada található náluk, ami egyáltalán nem megnyugtató. Mert az amúgy is szerény jövedelmű földműveseknek az életminősége csak romlik a termőföldjeiknek a parlagon maradása révén. A felsorolt okokat ismertettük, azok nagy része emberi, hivatali vagy hatalmi tehetetlenséggel hozhatók kapcsolatba. Ezen érthető az elszegényedett, kiöregedett gazdálkodó, a csőd szélén álló vállalkozó, továbbá a megfelelő jogi keretet, illetve a szubvenciók idejében történő folyósítását biztosítani képtelen, mindenkori hatalomnak a tehetetlensége.