Helyzetük jobb, mint a férfiaké

Többet élnek és kisebb munkanélküliségnek vannak kitéve, mint férfi társaik. Manapság a helyzet a hölgyeknek kedvez, legalábbis az Európai Unióban, derül ki annak statisztikai hivatalának nőnap alkalmával közzétett felméréséből.

Uniós szinten a születésnél várható élettartam 82,2 év a nők esetén és 76,1 év férfiaknál. Mind a 27 tagországban a nők hosszabb életre számíthatnak, mint a férfiak. Átlagban a leghosszabb életre a franciaországi nők számíthatnak (84,9 év), de a spanyolországiaké (84,3) és az olaszországiaké (84,2) sem rossz. Az osztrák, svéd és finn hölgyek (mindhárom esetben 83,3 év) is hosszú életre számíthatnak. A sor másik végén – aligha meglepő módon – a keleti új tagországok találhatók. Az átlag bulgáriai nő születésnél várható élettartama 77 év, a romániaié 77,2, a lettországié 77,6, a litvániaié 77,8, a magyarországié 78,3, a szlovákiaié 79, az észtországié, pedig 79,5 év.

Ellenben a férfiak születésnél várható átlagos élethossza egyetlen EU-s országban sem éri a 80 évet. Legtöbbre a svédországi férfiak (79,2 év) számíthatnak, majd az olaszországiak (78,7) és hollandiaiak (78,4). Ami lényegében egy évtizeddel több, mint a litvániai férfiaké (66,3 év), a lettországiaké (67 év), az észtországiaké (68,7), a romániaiaké (69,7), illetve a bulgáriaiaké (69,8).

A nőkre és férfiakra vonatkozó adat összevetéséből kiderül, hogy a legnagyobb különbség a két nem születésnél várható élethosszával kapcsolatosan a három balti országban található, a legkisebb különbség, pedig Hollandiában, Svédországban és Nagy Britanniában.

Az átlagosan várható élettartam javulni fog, de a különbség megmarad a hölgyek javára. 2030-ban egy nő átlagban 85,3 éves kort ér meg az EU-ban, egy férfi pedig 80 évet. Addigra a 65 évnél idősebb hölgyek aránya az összes nő között a jelenlegi 19%-ról 26%-ra emelkedik. Vagyis 2030-ban minden negyedik hölgy 65 évnél idősebb lesz.

Eltérő gazdasági nyomás

Jóllehet az új évezred első évtizedében a nők körében regisztrált munkanélküliség meghaladta a férfiakét, a gazdasági válság megfordította a tendenciát. 2010 januárjában például uniós szinten a munkaképes férfiak 9,7%-a volt munkanélküli, míg a nők között az arány 9,3%, s 15 tagországban a munkanélküliség magasabb volt a férfiak körében.

Németország (nők: 6,8%, férfiak 8,1%), Észtország (nők: 11,2%, férfiak: 19,7%), Írország (nők: 9,9%, férfiak: 17%), Magyarország (nők: 10,6%. férfiak: 11,5%), Románia (nők: 6,1%, férfiak:8,2%), Svédország (nők: 8,7%, férfiak: 9,5%), vagy Nagy Britannia (nők: 6,6%. férfiak: 8,8%) például olyan országok, ahol a hölgyek ügyesebben vették a gazdasági recesszió kihívásait, mint férfi társaik.

Csupán a számítástechnika használatával állnak jobban a férfiak, akiknek 60%-a használja rendszeresen az elektronikus postát, míg a nőknél az arány 55%. Természetesen országonként nagyok az eltérések, a svédországi (83%), hollandiai (82%) és dániai (80%) hölgyek sokkal inkább használják a modern kommunikáció lehetőségeit, mint romániai, görögországi (mindkettő 27%), vagy bulgáriai (33%) társaik.

Ami az internetes újságolvasást illeti, a férfiak (35%) e téren is meghaladják a nőket, akiknek csak 27%-a követi rendszeresen a sajtót a világhálón. Az észtországi és finnországi hölgyek 63%-a folyamodik rendszeresen eme informálódási módszerhez, míg Írország (15%), Lengyelország (16%) és Görögország (17%) zárja a sort.

Hasonló a helyzet a banki műveletek internetes elvégzése terén. A férfiak 35%-a fizeti számláit ily módon, míg a nők körében az arány csak 30%. Finnországban (72%), illetve Svédország és Hollandia (mindkettő 69%) esetén a hölgyek lényegesen nagyobb aránya folyamodik az internet-banking-hoz, míg Románia, Bulgária (mindkettő 2%) és Görögország (4%) hölgyei jóval tartózkodóbbak.