Hungaricumot a Kárpát-medencébe

Amint arról rövid tudósításban beszámoltunk, pénteken Arad megyében járt dr. Somogyi György, a Szegedi Paprikakutató Intézet igazgatója, dr. Tímár Zoltán, a Kalocsai Kutatóintézet vezérigazgatója és dr. Knapper Noémi, a budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető tanára, akiket elkísért Tömpe Anna szakújságíró is.

A magyarországi szakemberek a hozzájuk csatlakozott aradiakkal együtt meglátogatták a hajtatott fűszerpaprika programban részt vevő Arad megyei vállalkozók közül a kisiratosi Agrodor Mezőgazdasági Társulás üvegházában termesztett 1 hektár, továbbá a fazekasvarsándi Csipkár Imre fóliasátrába kiültetett palántákat. Mindkét helyen elemezték a növények fejlettségi fokát, a számukra biztosított feltételeket, illetve hasznos tanácsokkal látták el a termesztőket. A szakemberek tapasztalatait a Jelen Házban lebonyolított találkozón osztották meg velünk.

A rossz minőségű, de olcsóbb konkurencia visszaveti a termelést

Elsőként dr. Somogyi Györgyöt faggattuk, akit a fazekasvarsándi gazdálkodó, Csipkár Imre fóliasátrában tapasztaltak elbűvöltek. A termesztő szakmailag jelesre vizsgázott, mivel a fűszerpaprikája olyan jól néz ki, hogy azt már el sem lehet rontani. A kisiratosi ültetvényt is rendben találták, azon viszont meglátszik, hogy nem magángazda, hanem társulás a tulajdonosa. A szakemberek azt tervezik, hogy július végén, augusztus elején Arad megyében paprika-bemutatót tartanak. Amelyiknek egyik szervezője az MTA Kertészeti Albizottsága lenne. A bemutató mindenképp rendhagyó eseménynek számít, mivel arra még nem volt példa, hogy határon túl tartottak volna hasonlót. A Fűszerpaprika Kutató Nonprofit Kft., illetve a Corvinus Egyetem Zöldség- és Gombatermesztési Tanszéke lenne a bemutató másik két szervezője. A rendezvényre meghívják az anyaországi, illetve az Arad megyei termesztőket is. Dr. Somogyi ugyanakkor abban is reménykedik, hogy otthon bizonyos mértékben gátat vetnek a féktelen fűszerpaprika importnak. Ami igen egyszerű képlet szerint működik: valahol a nagyvilágban a gyenge minőségű fűszerpaprikának kilóját megvásárolják 1,5-2 dollárért, újracsomagolják, majd Magyarországon 10-15 dollárért árusítják kilóját. Az importőröket nem zavarja, hogy a világ legjobb minőségű fűszerpaprikájának, a magyarnak vészesen zsugorodik az üzleti köre. Az 1930-as években még a világ össztermelésének a 30%-át adta Magyarország, ahonnan akkoriban csak az Egyesület Államokba közel 2000 tonnát exportáltak évente. A konkurencia miatt viszont a termelés fokozatosan visszaesik, 2006-ban még 10 000 tonna volt, manapság azonban már a 2000 tonnát sem éri el.

– A jelenlegi gazdasági konjunktúrában lát-e lehetőséget a fűszerpaprika termesztésének a felfuttatására? – kérdeztük.

– Szakmailag igen, mivel a napjainkra kikísérletezett hibridek jóvoltából olyan minőségű termést lehet előállítani, amivel a világon a legjobbak tudunk lenni. Ha a paprika minősége nem lenne a legjobb, semmiféle erkölcsi alapon nem lehetne olyat elvárni, hogy a magyar fogyasztók ne a dél-afrikait vagy a spanyolországit, hanem a hazait vásárolják. Mivel a világelső minőséget tesztekkel, éghajlati, talajtani elemzésekkel alátámasztva tudják bizonyítani, felelősségének tudatában állíthatja: a magyar fűszerpaprika az emberi egészség számára a legjobb. Mindezt a budapesti Központi Élelmiszer Kutatóintézet vizsgálati eredményei is alátámasztják, az intézetnek pedig semmi érdeke igaztalant állítani. Szerencsére, manapság már oda jutott a tudomány, hogy az izotópos vizsgálattal pontosan meg lehet állapítani, melyik térségben termett a vizsgált termék.

Csak a tiszta fűszerpaprika forgalmazását kéne engedélyezni

A magyar fűszerpaprika egykori becsületének, rangjának a visszaállításához törvényes támogatásra is szükség lenne. Mert igaz ugyan, hogy nem elegáns azt állítani: nem eladó a magyar föld. Szigorú, az ingatlanspekulációt kizáró, illetve a behozott termékek minőségére vonatkozó törvények meghozatalával meg lehetne óvni a magyar földet is, a kiváló minőségű hazai termékeket is. Szinte a jelenlegivel azonos helyzet állt elő 1910–14. között is, amikor óriási mennyiségű spanyol, olcsó fűszerpaprika érkezett az országba. Szigorú vizsgálatnak vetették alá, és kiderült, hogy a csumáját is beledarálják a késztermékbe. Ami nem egyezett meg a magyar szabvánnyal, amelyik szigorúan előírja: az őrleménynek a fogyasztható paprikarészen kívül semmilyen mellékterméket nem szabad tartalmaznia. Ha viszont tartalmaz, az nem emberi fogyasztásra való, tehát nem fűszerpaprika, ezért ilyen néven forgalmazni sem szabad. Dr. Somogyi reméli, a fűszerpaprikát is hungaricumnak nyilvánítják, ezért a parlamentben el lehet érni, hogy csak a tiszta fűszerpaprikának a forgalmazását engedélyezzék. „Mert én nem látott még olyan embert, aki meg akarja enni a banánnak a héját, vagy a paprikának a csumáját. Tehát ez semmiképpen nem odavaló. Ha megkapja a szükséges parlamenti támogatást, a magyar fűszerpaprika újra meghódítja a világot Japántól az Egyesült Államokig, mivel a mienkhez hasonló minőséget nem lehet bárhol előállítani. A mi területeink ősi paprikatermesztő vidékek, amelyeknek EU-oltalmat kell szerezni.” Mert a szegedihez hasonló minőségű paprika megterem Kisiratoson vagy Majláthfalván is, ugyanakkor a Székelykocsárdon 30-40 hektáron termő fűszerpaprikának is megvan a megalapozott hírneve, meg is kapják érte kilónként a 10 eurót. Arad megyében is igazán akkor lesz jövedelmező a fűszerpaprika termesztése, ha a termelők végig tudják vinni a láncot az értékesítéssel együtt.

Kár lenne a maga munkáján másokat gazdagítani

– Van-e biztos felvásárló a termésre?

– A nyersen történő értékesítés mellett dönteni nagy bátorságot igényel, mivel mesze nem lesz azonos a nyereség, mintha a gazda saját értékesítő láncot építene ki. Ha megteszi, a fóliasátorban termesztett paprikának négyzetmétere után 10 eurót is kereshet, ha viszont nyersen értékesíti, meglehet, nem kasszíroz többet az említett érték negyedénél. Ami óriási különbség, kár lenne a maga munkáján másokat gazdagítani. Előbb magának kell próbálkoznia az értékesítési lánc kiépítésével. Ha mégis marad eladatlan fűszerpaprikája, azzal már próbálkozhat valamelyik szupermarketnél.

– Miért éppen Arad megyében indítják be a termesztést?

– Az élet hozta így. A fóliasátorra kidolgozott technológiának van egy szabadföldi intenzív változata is. A korszerű technológiáknak a sajtó közvetítésével híre ment, így indult be a termesztés Szlovákiában, a Kárpát-alján, Marosvásárhely környékén a Sapientia Egyetem közreműködésével indult be a termesztés, de Délvidéken is termeszteni akarnak.

Egyébként előbb a Temesvári Egyetemmel kezdték el az együttműködést, ami közös EU pályázathoz is elvezetett, ennek a jóvoltából fóliasátrat építettek. Természetesen, vannak elszámolási gondok, de hát megoldják őket. Hasonlóképpen történt otthon is 15 évvel ezelőtt, amikor a Corvinus Egyetemmel közösen elkezdték a hajtatott fűszerpaprika intenzív termesztésének a szántóföldi változatát, amelyiket a szakemberek eleve elvetettek. Valakik nagyon nem akarták, hogy beinduljon, mégis megtörtént, mert került olyan kolléga, aki óriási fantáziát látott benne. Amint bebizonyosodott, igaza volt. A hátáron túli területeken is megtörténtek a fontos lépések, az ottani egyetemek közreműködésével. Végcél a hungaricumnak a Kárpát-medence egész területén történő termesztése, ami egyben kibontakozási, megélhetési lehetőséget is biztosíthat az ott élő magyarság számára.

Prioritás a hazai termékek védelme

Dr. Tímár Zoltán is bekapcsolódik a beszélgetésbe azt állítva, hogy a magyar fűszerpaprikát üzletemberek már megpróbálták a világ minden részén termeszteni, igazából azonban csak itt, a Kárpát-medencében érzi jól magát, terem maximálisan, a legjobb minőséget produkálva. Azért számít hungaricumnak, mert itt találta meg a második hazáját. A Kalocsai Kutatóintézet közreműködésével holland üzletemberek Magyarországon termesztenek és dolgoznak fel fűszerpaprikát, tehát ők is tudják, hogy ez a legjobb a világon. Ők próbálkoztak néhány országban termeszteni, végül mégis Magyarországon ragadtak, még akkor is, ha az itteni kicsit drágább. Azt viszont tudják: a minőséget meg kell fizetni.

– Nem lehetne-e a világon működő magyar nagykövetségek gazdasági attaséival népszerűsíteni a legjobb minőséget?

– Jó ötlet, esetleg próbálkozni lehet vele, de az utóbbi időben meghonosodott gazdaságpolitika következtében a vásárlókat elbutították, azok már nem ismerik fel a jó minőségű fűszerpaprikát.

A magyarországi kereskedelmi láncokban található fűszerpaprikát dr. Tímár nem ajánlaná fogyasztásra a családjának. Tehát a tudatos fogyasztókat meg kell tanítani, miből lehet jó minőségű élelmiszereket készíteni.

– A belső piac védelmében nem dolgozhatna-e ki az új kormányzat olyan szigorú kritérium-rendszert, amivel ki lehetne szűrni a gyenge minőségű külföldi termékeket?

– Mivel a kereskedelemben lévő fűszerpaprikával kapcsolatban kikérik a szakmában dolgozó szakemberek, tudósok véleményét, azt jelenti, már dolgoznak a gyenge minőségű termékek kiszűrésén – állítja dr. Tímár Zoltán, a Kalocsai Kutatóintézet vezérigazgatója.

Egyetemi szinten is elismerés

A Corvinus Egyetemnek a hungaricum felfuttatásában kifejtett részvétele felől dr. Knapper Noémi tanszékvezető tanárnál érdeklődtünk. Igazában akkor tudnak együttműködni, ha valaki a diplomadolgozat témájának, vagy kutatási területnek választja a hajtatott fűszerpaprika termesztését. Az Arad megyében általa tapasztaltak a dr. Somogyi véleményével nagyjából egyeznek, hiszen a Kisiratoson nagy terülten termesztett fűszerpaprika állaga magán viseli a munkaerő-hiány jegyeit, de a növények fejlődése nem szenved csorbát. A Fazekasvarsándon látottak viszont hűen tükrözik a személyes érdekeltséget. Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, fűszerpaprikából 1 hektárnyi üvegház nagy mennyiségnek számít, ezért a jelenlegi, szűkös gazdasági helyzetben gondoskodni a számára szükséges munkáról és anyagról, nem kis megterhelés. Szívből drukkolnak a sikerükért.

Támogatók a láthatáron

A vita során szót kért Kocsik József AMMGE-elnök, aki az elhangzottakhoz hozzáfűzte: a Román mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium magyar nemzetiségű államtitkára, Haschi András júniusban Aradra érkezik, amikorra szeretnék meghívni a magyarországi kollégákat is egy közös megbeszélésre. Szerinte az államtitkár elősegíthetné a hajtatott Fűszerpaprika Program támogatását.

Fehéregyházi Csönge kertész mérnők, az AMMGE által kinevezett programfelelős értékes tapasztalatokat szerzett a fűszerpaprika elemző körúton. Ahol megbeszélték a paprika betegségeit, a termesztésével adódó különös gondokat, tehát szakmai tapasztalatcsere is történt a látogatás alkalmával.

Gáll Mihály agronómus, az Aradi Mezőgazdasági Tanácsadó Iroda alkalmazottja kijelentette: munkatársaival együtt követik az új termesztési technológiát egészen a végtermékig. Ugyanakkor segítenek a fajta, illetve a technológia népszerűsítésében, a megyében történő elterjesztésében is.

*

A magunk részéről kíváncsian várjuk Haschi András mezőgazdasági államtitkárt Aradra, hogy a magyarországi és a helybeli szakemberekkel megtartandó megbeszélésen elmondja, a minisztérium mivel tudná támogatni az őstermelőket.