Idén valamivel több a vadkár

Az Arad Megyei Környezetvédelmi Ügynökség szerint ebben az évben megnőtt a vadkárok száma. Nem számszerűsítették, hogy hány ilyen esetet jegyeztek, Dana Dănoiu igazgató csak annyit mondott érdeklődésünkre, hogy „elég sok”.Közben Székelyföldön mindennaposak a medveriadók – a környezetvédelmi tárca szerint medveexporttal lehetne csökkenteni a háztáji gazdaságokat ért medvetámadások számát.Idén az előző éveknél gyakrabban fordult elő, hogy betakarításkor a vadállatok – főképp a vaddisznók – aratták le a termést. A károsultnak ilyenkor a területileg illetékes önkormányzatnál kell benyújtania kárigényét, aztán felállítanak egy kárfelbecslő bizottságot, amelynek tagja a polgármesteri hivatal, az erdészet, a vadgazdálkodási hatóság és a környezetvédelmi ügynökség képviselője, és ez a bizottság megítéli, hogy mekkora jóvátételre jogosult a gazda. Az eljárás hosszadalmas és bürokratikus, így leggyakrabban az marad, hogy a földművesek a vadászegyletekre mutogatnak, amiért nem etetik a vadakat, amazok viszont a gazdákat hibáztatják, hogy nem védik kellőképpen a terményt.A székelyföldi megyékben pedig már-már mindennapos a medveriadó, és nemcsak a hegyvidéki falvakban: Gyergyószentmiklóson például a peremkerületi utcákba rendszeresen bejár a hívatlan vendég, megtizedelve a juh- vagy a baromfiállományt. A háromszéki Bálványosfürdőn hétvégi házak tucatjaiba törtek be az élelem után kutató medvék, és a helyiek szerint, ha egy állat rákap az éléskamrákra, nem hagyja abba a dézsmálást. Júliusban én is megbizonyosodhattam, hogy nem esti mese a sötétedéskor előmerészkedő medve. Érdekesség, de nem túl szívderítő látvány a kukában guberáló állat. Székely mondás, hogy a sör nem ital, a medve pedig nem játék – ezért mi is villanypásztorral védett udvarról néztük a négylábúakat. A panzió tulajdonosai elmondták, hogy amíg nem vezettek áramot a kerítésbe, esténként a szállóvendégek nem ülhettek nyugodtan a nyári kertben.A garázdálkodás oka a túlszaporulatban, illetve az életterük csökkenésében keresendő. A vadászegyletek már nem etetik a medvéket, mert ha a vadak hozzászoknak az ember közelségéhez, egyre bátrabbak lesznek – így viszont maguknak keresnek élelmet. Hivatalos adatok szerint Romániában él az európai barnamedve-populáció fele, hozzávetőleg hétezer példány. Borbély László környezetvédelmi miniszter szerint a háztáji gazdaságokban okozott károk visszaszorítása érdekében Romániának nagy számban kellene exportálnia medvét külföldre. Az országos vadgazdálkodási hatóság évente körülbelül háromszáz állat kilövését engedélyezi, de többre lenne igény. Az engedély nélküli kilövés 40 ezer eurós büntetést von maga után, ráadásul csak lakott területen kívül szabad lőfegyvert használni.